Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Csányi Sándor, az igazgatóság elnöke (b) és Csányi Péter vezérigazgató az OTP Bank Nyrt. közgyûlését követõ sajtótájékoztatón a Budapest Marriott Hotelben 2026. április 17-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Csányi Péter: cégcsoport-szinten 15 százalékos hitelnövekedés várható

Az OTP vezérigazgatója bízik abban, hogy fokozatosan kivezethetőek Magyarországon a bankokat terhelő extra adók. Csányi Péter korábban többször is az ad hoc gazdaságpolitika felszámolását és az euró mielőbbi bevezetését sürgette.

„A gazdasági intézkedéseknek a kiszámíthatóságát valóban kritizáltuk, hiszen a bankszektort érintő extra terhek, plusz költségtételek jelentősen befolyásolták az OTP eredményét is, annak ellenére, hogy tavaly 10 százalékkal tudtuk növelni az operációs eredményt, az adózott eredmény csak 7 százalékkal nőtt, ami nyilván az extra terheknek volt köszönhető” – mondta az InfoRádióban Csányi Péter, az OTP vezérigazgatója.

A bankvezér hozzátette, lehetséges, hogy a pénzintézet idén több kormányzati terhet fog befizetni, mint a 2025-ös adózott eredmény, ami nem egy fenntartható állapot. Mint mondta,

8,5 százalékos tőkearányos megtérüléssel hosszú távon sem egy szektor, sem pedig egy bank nem tud együtt élni.

A vezérigazgató kijelentette, tisztában vannak vele, hogy az új kormány egy kötött helyzetben van, nincs jó állapotban a gazdaság. Az első negyedéves makroadatok sem voltak annyira pozitívak, és a 2026-os költségvetési helyzet is nagyjából predesztinált, gyorsan beleavatkozni az idei évre a számokba már nem lehet. Ellenben a bankszektor üdvözlendőnek találná, ha legalább az extra terhek fokozatos kivezetése megtörténne, amennyiben megindul a növekedés, befolynak az EU-s források, illetve ha a költségvetés helyzete erre lehetőséget biztosít – fűzte hozzá.

Az OTP 2026-os várakozásai kapcsán Csányi Péter elmondta, a menedzsment a hitelvolumen növekedésben nagyjából a tavalyihoz hasonló 15 százalékot vár, ahogyan a kamatmarzsban is. Megjegyezte, a célkitűzések még az iráni háború kitörése előtt készültek, és azt a tényezőt is hozzá kell venni a képhez, hogy

év elején még mind Magyarországon, mind az eurózónában inkább kamatcsökkentésre számítottak, mostanra viszont megfordult a kép, és a piac már főként kamatemelésekkel számol mindkét régióban.

Ez tehát egy negatív hatás, de összességében az OTP vezetése úgy gondolja, hogy a cégcsoport eredménye nagyjából 15 százalékos hitelnövekedés lesz, és a stabil marzsot is tudják majd tartani 2026-ban.

A vállalati hitelezés kapcsán a vezérigazgató elmondta, nagyon bíznak benne, hogy idén várható némi elmozdulás. Elmondása szerint 2023-2024-ben e tekintetben stagnálás volt tapasztalható a hitelállományban az OTP-nél és szektorszinten egyaránt, 2025-ben viszont már látható volt ennek a trendnek a fordulópontja mind a nagyvállalati hitelezésben, mind a mikro- és kisvállalkozásoknál. Csányi Péter szerint az OTP csoport több mint 10 százalékos hitelállomány-növekedést ért el, így bíznak benne, hogy ez egy tartós trendfordulónak bizonyul, és nem egyszeri megugrásnak.

A cikk alapjául szolgáló interjút Sipos Ildikó készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.

Kiderült ki a legnagyobb nyertes – és a vesztes is

Csökkenő kiadásokkal és növekvő bevételekkel számol a kormány. A minisztériumoknál jelentős az átrendeződés.
Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Sokat kapnának az önkormányzatok a 2027-es költségvetésből, de nem minden arany, ami fénylik

Több mint 500 milliárd forinttal, 12 százalékot meghaladó mértékben növekedhetnek az önkormányzati rendszerbevételei 2027-ben a 2026-os módosított költségvetéshez képest – derül ki a kormány péntek éjjel kiadott tervezetéből. A települések több állami támogatáshoz jutnak, csökken a szolidaritási hozzájárulás, és a beruházásokra is jelentősen több pénz jutna. A forrásbővülés azonban nem jelenti automatikusan a városházák pénzügyi önállóságának erősödését, mert a többlet jelentős része meghatározott közfeladatokhoz és emelkedő működési költségekhez kapcsolódik. A települések vezetői várhatóan elégedetlenek lesznek majd, kérdés, hogy még a parlamenti és bizottsági vitákban milyen módosításokat sikerül kiharcolni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×