Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje beszédét hallgatják képviselők a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Történelmi döntéssel búcsúzott a Bundestag: megszavazta a rendkívüli hitelcsomagokat

A leköszönő Bundestag utolsó ülésnapján történelmi döntést hozott: a képviselők kétharmados többséggel szavazták meg azt a két különleges pénzügyi alapot, amely a hadsereg megerősítését és az országos infrastruktúra fejlesztését célozza.

A keddi parlamenti döntés valójában útravaló a hamarosan hivatalba lépő, a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló nagykoalíciós kormány számára. A kancellár pedig a konzervatív CDU-elnök, Friedrich Merz lesz, aki korábbi álláspontját feladva a jövőbeni stabilitás biztosítása érdekében a több mint tízéves eladósodást jelentő alapok fő szószólójává vált.

Noha az új kormány várhatóan csak április végén lép hivatalba, a keddi rendkívüli szavazásra azért volt szükség, hogy biztosítsák az alapok elfogadásához szükséges alkotmánymódosítás lehetőségét. A rendkívüli hitelfelvételt ugyanis korlátozza az alkotmányban is rögzített úgynevezett adósságfékszabály, amelyet még 2011-ben az akkori Merkel-kormány léptetett életbe.

Az alaptörvény módosításához kétharmados többség kellett, amit a két leendő kormánypárt számára a mostani szavazáskor a Zöldek biztosítottak. Ugyanez a többség már nem jöhetett volna létre a jövő héten megalakuló új Bundestagban, ahol a CDU/CSU és az SPD még az ellenzékbe szoruló Zöldek támogatásával sem tudott volna kétharmados támogatást biztosítani, mert az AfD-nek és a Die Linkének már blokkoló kisebbsége lesz az új parlamentben.

A szavazáson végül

513 képviselő szavazott az alapok elfogadása, illetve az ehhez szükséges alkotmánymódosítás mellett, ami azt jelentette, hogy meglett a szükséges kétharmados többség. Az ellenszavazatok száma 207 volt.

A két rendkívüli alap összesen 900 milliárd eurót irányoz elő az ország biztonságának megszilárdítására, illetve a nélkülözhetetlen infrastrukturális fejlesztésekre. A 900 milliárd euróból 400 a hadsereg erősítését, 500 pedig az infrastrukturális beruházásokat célozza.

A február végi előre hozott parlamenti választások eredményeként immár ellenzékbe kényszerülő Zöldek Pártja ugyanakkor a mostani támogatásért jelentős ellenszolgáltatás kapott. A hivatalba lépő két nagy párt ugyanis eleget tett a Zöldek azon kívánságának, hogy az 500 milliárd eurós infrastrukturális alapból 100 milliárd eurót biztosítsanak klímavédelmi beruházásokra, további engedmény volt az is, hogy 100 milliárd euróval a tartományok gazdálkodhassanak.

A mostani szavazással a Merz vezette leendő nagykoalíció rendkívül nagy lépést tett a tényleges kormányzás felé. Noha a felsőház, a Bundesrat jóváhagyása még hátra van, a legfrissebb értesülések szerint a tartományok képviselői a pénteki voksoláson a szükséges létszámban támogatni fogják a leendő kormány pénzügyi csomagjait, illetve a koalíció programját.

Ugyancsak friss értesülés, hogy a karlsruhei alkotmánybíróság "második körben" is megtorpedózta két ellenzéki párt, az AfD és a Baloldal Pártja (Die Linke) ismételt kísérletét az alkotmánymódosítás elutasítására.

Címlapról ajánljuk
A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

Az Aszad-rezsim megdöntése óta először látogatott el hivatalos svéd delegáció Szíriába. A svéd kormány első körben a szír bűnelkövetőket küldené haza, második körben pedig mindazokat a szír állampolgárokat, akik nem jogosultak a Svédországban való tartózkodásra. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy a következő években folyamatosan lejárnak az oltalmazotti státuszok, úgy lesz egyre vonzóbb a hazatérés lehetősége az olyan bevándorlók számára, akik jogi bizonytalanságban és kétségek között vannak Európában.

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Európai békecsúcs közeleg, hatalmas áldozatot hozna Ukrajna – Háborús híreink vasárnap

Hétfőn Steve Witkoff amerikai különmegbízott európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik, hogy egy tűzszünet lehetőségéről egyeztessenek. Úgy tűnik, hogy az amerikai közvetítők Moszkva után ismét Kijev felé fordulnak, hogy közelítsék a felek álláspontjait. Kormányzati források szerint a tárgyaló felek delegációi már meg is érkeztek a német fővárosba. A berlini tárgyalások előtt eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy országa kész lemondani a NATO-tagságról nyugati biztonsági garanciákért cserébe, teljesítve ezzel az oroszok egyik legfőbb követelését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×