eur:
398.11
usd:
365.93
bux:
89966.69
2025. március 19. szerda Bánk, József
Friedrich Merz, a februári választásokon győztes Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és kancellárjelöltje beszédét hallgatják képviselők a védelmi és gazdasági beruházások tervéről tartott vitán, mielőtt szavaznak a tervezetről a német parlament, a Bundestag plenáris ülésén Berlinben 2025. március 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Történelmi döntéssel búcsúzott a Bundestag: megszavazta a rendkívüli hitelcsomagokat

A leköszönő Bundestag utolsó ülésnapján történelmi döntést hozott: a képviselők kétharmados többséggel szavazták meg azt a két különleges pénzügyi alapot, amely a hadsereg megerősítését és az országos infrastruktúra fejlesztését célozza.

A keddi parlamenti döntés valójában útravaló a hamarosan hivatalba lépő, a CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló nagykoalíciós kormány számára. A kancellár pedig a konzervatív CDU-elnök, Friedrich Merz lesz, aki korábbi álláspontját feladva a jövőbeni stabilitás biztosítása érdekében a több mint tízéves eladósodást jelentő alapok fő szószólójává vált.

Noha az új kormány várhatóan csak április végén lép hivatalba, a keddi rendkívüli szavazásra azért volt szükség, hogy biztosítsák az alapok elfogadásához szükséges alkotmánymódosítás lehetőségét. A rendkívüli hitelfelvételt ugyanis korlátozza az alkotmányban is rögzített úgynevezett adósságfékszabály, amelyet még 2011-ben az akkori Merkel-kormány léptetett életbe.

Az alaptörvény módosításához kétharmados többség kellett, amit a két leendő kormánypárt számára a mostani szavazáskor a Zöldek biztosítottak. Ugyanez a többség már nem jöhetett volna létre a jövő héten megalakuló új Bundestagban, ahol a CDU/CSU és az SPD még az ellenzékbe szoruló Zöldek támogatásával sem tudott volna kétharmados támogatást biztosítani, mert az AfD-nek és a Die Linkének már blokkoló kisebbsége lesz az új parlamentben.

A szavazáson végül

513 képviselő szavazott az alapok elfogadása, illetve az ehhez szükséges alkotmánymódosítás mellett, ami azt jelentette, hogy meglett a szükséges kétharmados többség. Az ellenszavazatok száma 207 volt.

A két rendkívüli alap összesen 900 milliárd eurót irányoz elő az ország biztonságának megszilárdítására, illetve a nélkülözhetetlen infrastrukturális fejlesztésekre. A 900 milliárd euróból 400 a hadsereg erősítését, 500 pedig az infrastrukturális beruházásokat célozza.

A február végi előre hozott parlamenti választások eredményeként immár ellenzékbe kényszerülő Zöldek Pártja ugyanakkor a mostani támogatásért jelentős ellenszolgáltatás kapott. A hivatalba lépő két nagy párt ugyanis eleget tett a Zöldek azon kívánságának, hogy az 500 milliárd eurós infrastrukturális alapból 100 milliárd eurót biztosítsanak klímavédelmi beruházásokra, további engedmény volt az is, hogy 100 milliárd euróval a tartományok gazdálkodhassanak.

A mostani szavazással a Merz vezette leendő nagykoalíció rendkívül nagy lépést tett a tényleges kormányzás felé. Noha a felsőház, a Bundesrat jóváhagyása még hátra van, a legfrissebb értesülések szerint a tartományok képviselői a pénteki voksoláson a szükséges létszámban támogatni fogják a leendő kormány pénzügyi csomagjait, illetve a koalíció programját.

Ugyancsak friss értesülés, hogy a karlsruhei alkotmánybíróság "második körben" is megtorpedózta két ellenzéki párt, az AfD és a Baloldal Pártja (Die Linke) ismételt kísérletét az alkotmánymódosítás elutasítására.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Csatát nyert Friedrich Merz, de máris megkérdőjelezik a leendő német kancellár szavahihetőségét

Csatát nyert Friedrich Merz, de máris megkérdőjelezik a leendő német kancellár szavahihetőségét

Heves parlamenti vita után megszavazta a Bundestag a kormánykoalícióra készülő konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD hosszú távú, a biztonság erősítését és gazdaság fellendítését, mindenekelőtt az elavult infrastruktúra fejlesztését célzó programját. A megvalósítás azonban nem ígérkezik könnyűnek.

Pletser Tamás: az amerikai–orosz alku része lehet az európai gázpiac felosztása is

A földgáz és a kőolaj árának kilátásairól, az azokat befolyásoló világpolitikai eseményekről, illetve Magyarország ezzel kapcsolatos helyzetéről is beszélt Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.19. szerda, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Jön a hét legfontosabb eseménye - Mi történik a tőzsdéken?

Jön a hét legfontosabb eseménye - Mi történik a tőzsdéken?

Ázsiában ma reggel felemás hangulatban telt a kereskedés, ezt követően azonban Európában lefordulást láthattunk nyitáskor, miután a török politikai események nagy hullámokat vetettek a nemzetközi piacokon is. A déli órákra azonban már ledolgozták az esést a tőzsdék és inkább kivárást láthatunk, ami nem is meglepő annak fényében, hogy este érkezik a Federal Reserve kamatdöntése, az azt követő iránymutatások pedig még hozhatnak nagyobb piaci mozgásokat. A fontos kamatdöntést megelőzően mindhárom vezető amerikai részvényindex kisebb pluszban van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×