Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Christian Stocker, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) korábbi főtitkára, a párt ügyvivő elnökjelöltje sajtótájékoztatót tart Bécsben 2025. január 5-én, miután Karl Nehammer kancellár bejelentette lemondását az új kormányalakításról szóló tárgyalások másodszori kudarca miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Az új osztrák kancellár máris a legnépszerűtlenebb

Öt hónapos várakozás után megalakult az új osztrák kormány, de nem élvezi a többség támogatását, sőt a választók fele arra számít, hogy a kabinet nem tölti ki a mandátumát, és előre hozott választásokat kell majd kiírni.

Egy hete iktatták be hivatalába Christian Stocker új osztrák kancellárt és vele együtt Ausztria háború utáni történetének első hárompárti kormányát. A konzervatív Néppártból (ÖVP), a szociáldemokrata SPÖ-ből, valamint a liberális NEOS-ból álló kabinet azonban aligha mondhatja el magáról, hogy hivatalba lépése ellenére nagy támogatást élvez. A dobogó legfelső fokán ugyanis töretlenül a tavaly szeptember végén tartott parlamenti választások győztese, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) áll, amelnek azonban a lehetséges koalíciós partnerek ellenállása miatt nem sikerült kormányt alakítania. Több hónapos huzavona után így jött létre február végén a hárompárti kormány, élén a közvélemény számára szinte teljesen ismeretlen néppárti politikussal, Christian Stockerrel.

Az új kormány támogatottságán a sokat emlegetett kancellári bónusz sem segített. A hivatalba lépés utáni első felmérés ugyanis azt bizonyította, hogy a potenciális szavazók körében a pártok megítélése a tavaly szeptemberihez képest semmit nem változott, és "utcahosszal" továbbra is az FPÖ Ausztria légnépszerűbb pártja.

A Der Standard című tekintélyes konzervatív napilap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint az FPÖ vezeti támogatottsága a múlt őszihez képest 3 százalékponttal erősödve 32 százalékra nőtt. A felmérés kitért arra is, hogy a kormányalakítási kísérletezések során a többség az FPÖ-nek szurkolt. A Szabadságpárt legtöbb támogatói alacsonyabb képzettségűek, és főként kisebb, illetve vidéki városokban élők, a bécsi szavazók körében viszont az FPÖ változatlanul gyengébb támogatottsággal rendelkezik.

A tavaly szeptemberihez képest nem változott a korábban ellenzéki, a jelenlegi alkancellár, Andreas Babler által vezetett SPÖ támogatottsága, amely 21 százalékos. A szociáldemokraták elsősorban az osztrák fővárosban népszerűek. Az új kancellár által vezetett konzervatív ÖVP a választások óta eltelt időszak legnagyobb vesztese, támogatottsága ugyancsak 21 százalékos, azaz 5 százalékponttal kisebb, mint tavaly szeptemberben volt. Ez egyben azt jelenti, hogy

a Néppárt öt hónap alatt minden ötödik szavazóját elvesztette.

A jelenlegi kormánypártok közül egyedül a liberális NEOS-nak sikerült némileg növelnie szavazóinak számát. Az ÖVP korábbi koalíciós partnere, a Szabadságpárttal együtt immár ellenzéki Zöldek Pártja kilencszázalékos támogatottsággal rendelkezik.

A potenciális kancellárok listáját – akárcsak tavaly szeptemberben – jelentős fölénnyel Herbert Kickl vezeti, míg a második helyen a szociáldemokrata Andreas Babler és a NEOS-elnök, Beate Meinl- Reisinger "holtversenyben" áll. A tényleges új kancellár, Christian Stocker jelentős lemaradással sereghajtó. Azaz így festene az esélyes kancellárjelöltek listája, amennyiben az ország vezetőjét közvetlenül választanák.

A megkérdezettek mindössze 34 százaléka volt azon a véleményen, hogy a jelenlegi hárompárti koalíció kitölti ötéves hivatali idejét. A válaszadók 50 százaléka ugyanakkor arra számít, hogy előre hozott parlamenti választások lesznek. Mindennek ellenére csupán 30 százalékuk támogatta előre hozott választások kiírását, ezzel szemben 55 százalékos többség a teljes ciklus kitöltése mellett volt.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 13:11
×
×
×
×