Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Christian Stocker, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) korábbi főtitkára, a párt ügyvivő elnökjelöltje sajtótájékoztatót tart Bécsben 2025. január 5-én, miután Karl Nehammer kancellár bejelentette lemondását az új kormányalakításról szóló tárgyalások másodszori kudarca miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Max Slovencik

Az új osztrák kancellár máris a legnépszerűtlenebb

Öt hónapos várakozás után megalakult az új osztrák kormány, de nem élvezi a többség támogatását, sőt a választók fele arra számít, hogy a kabinet nem tölti ki a mandátumát, és előre hozott választásokat kell majd kiírni.

Egy hete iktatták be hivatalába Christian Stocker új osztrák kancellárt és vele együtt Ausztria háború utáni történetének első hárompárti kormányát. A konzervatív Néppártból (ÖVP), a szociáldemokrata SPÖ-ből, valamint a liberális NEOS-ból álló kabinet azonban aligha mondhatja el magáról, hogy hivatalba lépése ellenére nagy támogatást élvez. A dobogó legfelső fokán ugyanis töretlenül a tavaly szeptember végén tartott parlamenti választások győztese, a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) áll, amelnek azonban a lehetséges koalíciós partnerek ellenállása miatt nem sikerült kormányt alakítania. Több hónapos huzavona után így jött létre február végén a hárompárti kormány, élén a közvélemény számára szinte teljesen ismeretlen néppárti politikussal, Christian Stockerrel.

Az új kormány támogatottságán a sokat emlegetett kancellári bónusz sem segített. A hivatalba lépés utáni első felmérés ugyanis azt bizonyította, hogy a potenciális szavazók körében a pártok megítélése a tavaly szeptemberihez képest semmit nem változott, és "utcahosszal" továbbra is az FPÖ Ausztria légnépszerűbb pártja.

A Der Standard című tekintélyes konzervatív napilap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint az FPÖ vezeti támogatottsága a múlt őszihez képest 3 százalékponttal erősödve 32 százalékra nőtt. A felmérés kitért arra is, hogy a kormányalakítási kísérletezések során a többség az FPÖ-nek szurkolt. A Szabadságpárt legtöbb támogatói alacsonyabb képzettségűek, és főként kisebb, illetve vidéki városokban élők, a bécsi szavazók körében viszont az FPÖ változatlanul gyengébb támogatottsággal rendelkezik.

A tavaly szeptemberihez képest nem változott a korábban ellenzéki, a jelenlegi alkancellár, Andreas Babler által vezetett SPÖ támogatottsága, amely 21 százalékos. A szociáldemokraták elsősorban az osztrák fővárosban népszerűek. Az új kancellár által vezetett konzervatív ÖVP a választások óta eltelt időszak legnagyobb vesztese, támogatottsága ugyancsak 21 százalékos, azaz 5 százalékponttal kisebb, mint tavaly szeptemberben volt. Ez egyben azt jelenti, hogy

a Néppárt öt hónap alatt minden ötödik szavazóját elvesztette.

A jelenlegi kormánypártok közül egyedül a liberális NEOS-nak sikerült némileg növelnie szavazóinak számát. Az ÖVP korábbi koalíciós partnere, a Szabadságpárttal együtt immár ellenzéki Zöldek Pártja kilencszázalékos támogatottsággal rendelkezik.

A potenciális kancellárok listáját – akárcsak tavaly szeptemberben – jelentős fölénnyel Herbert Kickl vezeti, míg a második helyen a szociáldemokrata Andreas Babler és a NEOS-elnök, Beate Meinl- Reisinger "holtversenyben" áll. A tényleges új kancellár, Christian Stocker jelentős lemaradással sereghajtó. Azaz így festene az esélyes kancellárjelöltek listája, amennyiben az ország vezetőjét közvetlenül választanák.

A megkérdezettek mindössze 34 százaléka volt azon a véleményen, hogy a jelenlegi hárompárti koalíció kitölti ötéves hivatali idejét. A válaszadók 50 százaléka ugyanakkor arra számít, hogy előre hozott parlamenti választások lesznek. Mindennek ellenére csupán 30 százalékuk támogatta előre hozott választások kiírását, ezzel szemben 55 százalékos többség a teljes ciklus kitöltése mellett volt.

Címlapról ajánljuk
Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Befejeződött az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. A százszázalékos feldolgozottság alapján a Tisza Párt 141 képviselőt, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képvisleőt küldhet az Országgyűlésbe. A végeredmény végleges, de jogerőre csak később emelkedik.

Nagy a szakadék a legolcsóbb és a legdrágább települések között – ingatlanárak az agglomerációban

Az elmúlt hónapokban Budapest környékén jelentősen erősödött a kereslet a családi házak iránt, amelyek kevésbé drágultak a panel- és téglalakásokhoz képest – mondta az InfoRádióban a zenga.hu elemzési vezetője. Futó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy árakban és az alapterületet illetően is nagy különbségek vannak az agglomeráció keleti és nyugati része között.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Választás 2026: már 141 mandátumon áll a Tisza, hamarosan megvan a végeredmény

Választás 2026: már 141 mandátumon áll a Tisza, hamarosan megvan a végeredmény

Pénteken megkezdődött a külképviseleti szavazókörben és az átjelentkezéssel választók szavazatainak feldolgozása. A Tisza Pártnak három egyéni körzetet is sikerült megfordítania, a kompenzációkkal együtt már 141 mandátumnál jár, tovább erősítve kétharmados többségét. A Fidesz-KDNP képviselőinek száma ezzel 52-re csökkent, a Mi Hazánk pedig változatlanul 6 képviselőt küldhet majd a Parlamentbe. A végeredmény szombat estig várható. Pénteken megérkezett Magyarországra az Európai Bizottság delegációja is, hogy a Tisza-kormány vezetőivel egyeztessenek. A maratoni, két naposra tervezett tanácskozások fejleményeiről pedig várhatóan a mai nap folyamán érkeznek majd hírek. Cikkünk percről percre frissül a választással és a Tisza-kormányzat előkészületeivel kapcsolatos hírekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×