A hét elején tartották Szíriában a kétnapos Nemzeti Párbeszéd Konferenciát. A tavaly decemberben megbukott Bassár al-Aszad elnök után a hatalmat átvevő iszlamista csoport, a Hajat Tahrír al-Sám (HTS – Szíria Felszabadításának Szervezete) ezzel is mutatni akarta a nyitottságát és az ország sokszínűségének tiszteletben tartása melletti elköteleződését. Majd a hét végén megalakult egy új bizottság, amelynek az a feladata, hogy az ország új alkotmányának az első vázlatát megszövegezze.
Szalai Máté az InfoRádióban elmondta, hogy a hétfős testületbe ha férfi, és egy nő került be, részben Szíriában, részben Európában élő jogtudósok, de a Clingendael Intézet kutatója szerint az alkotmányozás elhúzódó folyamat lehet, még az átmeneti elnök, Ahmed es-Saraa is úgy fogalmazott, hogy akár három-öt évet is igénybe vehet.
A szakértő szerint az alkotmányozásnál fontosabb feladat, hogy politikai stabilitásra lenne szükség az országban, mert folyamatosan érkeznek a hírek a széttöredezett ország különböző pontjairól, hogy összecsapások vannak a helyi milíciák és a központi erők között. Az elmúlt napokban Damaszkusz egyik elővárosában, Dzsaramana településen csaptak össze a központi hatóságok és a helyi milíciák. Szalai Máté szerinte a térségben a drúz vallási kisebbség él, emiatt még Izrael is beleszólt a konfliktusba, megfenyegetve az ideiglenes szíriai kormányt, hogy kiterjeszti a szíriai területek megszállását, hogy így védje meg a drúz kisebbséget, mire több drúz vezető is jelezte, hogy nem kérnek a segítségből.
A kutató szerint szintén állandó konfliktusforrás a központi kormányzat és a kurd vezetésű milíciák rendezetlen kapcsolata, az ország északkeleti részét uraló kurd autonóm részek vezetése egyelőre nem állapodott meg a központi kormánnyal az együttélés szabályairól.
Szalai Máté beszélt az ideiglenes szíriai kormány és a miniszterelnök, Ahmed es-Saraa nemzetközi elfogadottságáról is.
"Nagyon sok a kétely még, hogy as-Saraa mit is akar Szíriával, ugyanakkor azt lehet látni, hogy a nemzetközi közösségnek kritikus része is már tárgyalásokba bocsátkozott az új vezetéssel"
– mondta a szakértő, és ennek oka közé sorolta, hogy a többség megkönnyebbült, hogy megbukott a szíriai diktátor, Bassár al-Aszad, valamint hogy mindenki érdekelt abban, hogy Szíria stabilizálódjon. A másik oldalon viszont a kormányfőnek is alkalmazkodnia kell a nemzetközi politikai törekvésekhez, és emiatt inkább arra számítanak, hogy as-Saraa kompromisszumkész lesz sok kérdésben.
A nemzetközi közösségből három szereplő kommunikál Szalai Máté szerint leginkább az új szíriai vezetéssel. Az egyik Törökország, amely az új kormány legfontosabb szövetségese, és folyamatosan érvel amellett, hogy be kell vonni Szíriát a nemzetközi vérkeringésbe. A másik csoport a Perzsa-öböl menti monarchiáké, Szaud-Arábia és Katar elsősorban, de az Egyesült Arab Emírségek is a pénzügyi lehetőségeik révén az újjáépítésben lehetnek érdekeltek, míg a harmadik országcsoport az Európai Unió, amely már több konzultációt is folytatott a szíriai vezetéssel, nem ok nélkül: fontos az unióban élő több mint egymillió szíriai ember jövője, ezenkívül Európának nagyon komoly biztonságpolitikai érdeke is a Földközi-tenger keleti medencéjének stabilitása.
A Clingendael Intézet kutatója kitért arra is, hogy a hétvégén tűzszünetet hirdetett a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK). A szervezet közlése szerint megfogadta a bebörtönzött, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt vezetőjének, Abdullah Öcalannak a felszólítását, beleegyezik a tűzszünetbe, betartja azt, és tűzszünetet hirdet. A PKK ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Abdullah Öcalannak személyesen kell irányítania a szervezet leszerelését, illetve a Kurdisztáni Munkáspárt egyik egysége sem fog katonai akciót végrehajtani, hacsak meg nem támadják őket. A Kurdisztáni Munkáspárt 1999 óta bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan február 27-én a lázadás beszüntetésére, önfeloszlatásra szólította fel a Törökországban betiltott és más országokban is terrorcsoportnak minősített szervezetét.
"Öcalan döntésében több dimenziót is láthatunk, talán a legfontosabb a török belpolitikai dimenzió: a Kurdisztáni Munkáspárt vezetője a legálisan működő kurd párttal együttműködve jelentette be a fegyverletételt, és sokan arról beszélnek, hogy ez a kurd párt majd valamilyen koalícióra léphet Erdogan pártjával, vagy segíteni fogja őt különböző belpolitikai törekvésekben" – magyarázta Szalai Máté, de hozzátette, fontos szempont Öcalan személyes indíttatása is. A 75 éves Öcalant az Isztambul melletti Imrali szigeten tartják börtönben 26 éve, és azt feltételezik, hogy idős korában kikerülhet a börtönsziget elszigeteltségéből.
A kutató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a lépésnek hatása lehet a szíriai helyzetre is, mert éppen a PKK és szövetségeseinek a működése a legnagyobb kerékkötője annak, hogy a török–szíriai kapcsolatok stabilizálódjanak. Mint fogalmazott, a Kurdisztáni Munkáspárt egyik fő szövetségese vezeti a Szíriai Demokratikus Erők nevű csoportot, amely az Iszlám Állam elleni küzdelemben nagyon nagy szerepet vállalt aktív amerikai segítséggel, és jelenleg ez a csoport hadakozik a szíriai központi kormányzattal. "Az volt a remény, hogy ha Öcalan bejelenti a fegyverletételt, akkor a Szíriai Demokratikus Erők is nagyobb nyomást érez majd arra, hogy integrálódjon, de úgy tűnik, hogy ez nem történt meg, a szervezet vezetése közölte, ők támogatják ezt a fegyverletételt, de rájuk ez nem vonatkozik" – mondta Szalai Máté.