A román legfőbb ügyészség bűnvádi eljárást indított és hatósági felügyeletet rendelt el a tavalyi félbeszakított elnökválasztáson legtöbb szavazatot szerző és a májusi megismételt választáson is indulni szándékozó Calin Georgescu ellen, akit egyebek mellett fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek népszerűsítésével és az alkotmányos rend megdöntésére irányuló felbujtással gyanúsítanak. A független államfőjelöltet szerdán rendőrök kísérték az ügyészségre, ahol öt órán hallgatták ki. Végül szabadon távozhatott, de hatvan napig korlátozzák a mozgásterét, vagyis nem hagyhatja el Romániát. Calin Georgescu hatalmi visszaélésnek nevezte az ügyészségi eljárást, amellyel szerinte a decemberi „választási csaláshoz”, vagyis a választások megismétlését elrendelő alkotmánybírósági döntéshez próbál bizonyítékokat keresni a hatalom.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: Calin Georgescunak azt is megtiltották, hogy aktív kampánytevékenységet folytasson a különböző közösségi médiafelületeken. Az ügynek nyilván lesz folytatása, ugyanis Georgescu meg akarja méretni magát a májusi elnökválasztáson, és mivel Szakáli István Loránd megfogalmazása szerint Románia „a meglepetések országa”, sok minden megtörténhet a következő napokban, hetekben, addig pedig csak találgatni lehet, hová fut ki ez a szövevényes történet. A szakértő szerint „eléggé vitatható döntést” hozott a helyi alkotmánybíróság azzal, hogy 2024 végén érvénytelenítette az államfőválasztást, és a voksolás megismétlését rendelte el, a szerdai előállítást pedig „váratlan fordulatnak” nevezte Szakáli István Loránd az előzmények ismeretében.
Kiemelte, hogy Calin Georgescu az ismeretlenségből tört elő tavaly ősszel, gyakorlatilag nem volt mögötte párt vagy politikai mozgalom, mégis több mint kétmillióan voksoltak rá az államfőválasztás első fordulójában. Azt nem lehet vitatni, hogy az elmúlt hónapokban
egyre többen megismerték a nevét és az elképzeléseit, egyre több hívet szerzett magának, így az ismertsége jóval nagyobb, mint november előtt.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a román választópolgárok több mint 40 százaléka szeretné, ha Georgescu lenne az új elnök, ezzel az első helyen áll az aspiránsok között a felméréseken.
Annyi változás történt tavaly novemberhez képest, hogy azóta bejutott a parlamentbe két szélsőségesnek tartott nacionalista párt, az AUR és a POT (Fiatal Emberek Pártja), és a támogatásukról biztosították Calin Georgescut, egyértelműen kijelentették, hogy őt tekintik az elnökjelöltjüknek, vagyis most már pártok is állnak a független államfőjelölt mögött.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója arról is beszélt, hogy a román társadalom jelentős része elégedetlen azzal a politikával, amely az elmúlt 35 évben jellemezte a hatalomgyakorlást. Mint fogalmazott, sokakat traumatizált, hogy az alkotmánybíróság „még a latin-amerikai katonai juntákban is szokatlan módon” érvénytelenítette az államfőválasztást.
A nagy elégedetlenség ugyanakkor egyelőre nem csúcsosodott ki komolyabb utcai demonstrációkban,
szerdán is csak néhány százan gyűltek össze az ügyészség épülete előtt, ezzel tiltakozva Georgescu hatósági felügyelet alá vonása ellen. A George Simion vezette AUR viszont szombatra meghirdetett egy tiltakozó nagygyűlést Bukarestben, kérdés, mennyien jelennek meg, és milyen hatást érnek el a demonstrálók.
Szakáli István Loránd szerint Calin Georgescu nagyon ellentmondásos figura, de mivel „a romániai politikai elit minősége hagy kívánnivalót maga után”, a független jelölt retorikában, fellépésében és megjelenésében is kiemelkedik a többi államfőjelölt közül. A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy szélsőséges nézeteket vall, illetve „semmi esetre sem mondható el róla, hogy magyarbarát lenne”. Mint fogalmazott, Georgescu hatalomra kerülése a magyar közösség szempontjából „semmi jót nem hozna magával”, Romániában pedig az vált a legfőbb kérdéssé, hogy „meg lehet-e védeni a demokráciát antidemokratikus eszközökkel”.