Szerda délelőtt videokonferencián egyeztettek egymással az uniós állam- és kormányfők, a jövő heti EU-csúcs döntéseinek előkészítése érdekében. A tanácskozáson a hivatalos közlés szerint az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatásáról és az európai védelem megerősítéséről lesz szó. António Costa, az Európai Tanács elnöke kedden hívta össze a csúcsszintű videokonferenciát azzal a céllal, hogy előkészítse az ukrajnai háborúval kapcsolatban szervezett jövő heti értekezletet. Közölte: "a szoros európai koordináción való munka folytatásaként" a videotanácskozáson Emmanuel Macron francia elnök tájékoztatta a tagállamok vezetőit a Washingtonban hétfőn, Donald Trump amerikai elnöknél tett látogatásáról.

Costa a szerda délelőtt tartott videokonferenciát "nagyon hasznosnak" nevezte a március 6-ra tervezett rendkívüli Európai Tanács előkészítése szempontjából, amelynek során – mint kiemelte – a tagállami vezetők döntéseket hoznak majd az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatásáról és az európai védelem megerősítéséről.

Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban azt mondta, hogy hihetetlenül felgyorsultak az események, és szerinte hiába állapodtak meg most az európai állam- és kormányfők a jövő heti ülés napirendjében, a történések könnyen felülírhatják a terveket. Példaként említette, hogy addig sor kerülhet a második amerikai–orosz találkozóra, és Volodimir Zelenszkíj ukrán akár a hétvégén aláírhatja Washingtonban alá is írhatja az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást.

"Iszonyat tempósan haladnak a dolgok, ezért nem biztosít, hogy egy hét múlva az eredeti témák lesznek az asztalon. A legvalószínűbb, hogy addigra megköttetik Amerika és Ukrajna között az ásványkincsekről szóló megállapodás, és akkor nyilván szót kell ejteni egy hasonló európai–ukrán megállapodásról is" – mondta a kutató. Siklósi Péter ugyanis úgy látja, hogy Európának is szüksége van a ritkaföldfémekre is, meg arra, hogy az eddigi támogatásáért valamilyen ellentételezést kapjon Ukrajnától. Ennek részeként arról is meg kell állapodni, hogy a körvonalazódó tűzszünetet, majd az esetleges békét garantáló felek között ott legyen Európa is.

Felidézte, hogy korábban Donald Trump amerikai elnök kizárta, hogy az Egyesült Államok részt vegyen a békefenntartásban, de a legutóbbi nyilatkozatai ennek a lehetőségét már nyitva hagyták. A szakértő szerint a békefenntartásban Európának is biztosan jut szerep, de erre még nincsenek konkrét javaslatok. Szerinte az ásványkincsekről szóló megállapodások lehetnek egyben a béke garanciái is. "Ha ilyen ásványkincs-kitermelési megállapodásokat köt Amerika, és esetleg később Európa is Ukrajnával, azzal

»részvényeseivé« válnak Ukrajnának, és érdekeltek lesznek a béke fenntartásában, hiszen a befektetését mindenki védi.

Ezek az ásványkincsek java része ráadásul azon a területen fekszik, ami fölött most a háború zajlik" – mondta Siklósi Péter.

A jövő heti uniós csúcsnak fontos témája lesz még az európai védelem megerősítése. Ennek részeként a szakértő szerint fejleszteni kell a védelmi képességeket, ez viszont sok pénzbe kerül, a mostani GDP-arányos két százaléknál is többet kell költeni a haderőre. Szintén fontos Siklósi Péter szerint európai védelem önállósodásnak a kérdése. Mint felhívta rá a figyelmet, vannak olyan elképzelések, hogy az Európai Uniónak kellene egyben védelmi szövetséggé válnia, és Amerika nélkül kellene a saját biztonságát szavatolnia.

"Én ebben nem hiszek. Szerintem ez több oknál fogva sem lehetséges, de addig szóba se jöhet, amíg a képességhiányokat le nem győzi az Európai Unió, ami azt jelenti, hogy több pénzt kell befektetni, de utána is még hosszú évekbe telik, míg ezeket a képességeket kialakítja. És még utána is kérdéses, hogy lehetséges-e Amerika nélkül az európai biztonságot garantálni" – mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.