A hétfő esti műsor a vasárnapi előre hozott parlamenti választások előtti utolsó olyan fórum volt, amelyen Friedrich Merz mellett a másik három kancellárjelölt, a még néhány napig hivatalban lévő, de a tisztségért újrainduló szociáldemokrata Olaf Scholz, valamint a zöldpárti Robert Habeck és az AfD-társelnök Alice Weidel együttesen válaszolhatott a kérdésekre. Azokat azonban a korábbiaktól eltérően nem a közszolgálati, valamint a kereskedelmi televíziók profi műsorvezetői tették fel, hanem a potenciális választók, akik az ország minden tájáról az ARD vendégei voltak. A kérdések a nyugdíjrendszertől a külpolitikán keresztül egészen az úgynevezett Németország-bérlet jövőjéig terjedtek.

Már a bevezetőben nagy érdeklődés övezte azt a potenciális forgatókönyvet, hogy a felmérések szerint győzelemre esélyes, a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló nagykoalíció kancellárjelöltjei, azaz Merz és Scholz hogyan férnének meg egymással. Aligha véletlen, hogy a kérdésre mindketten szinte szó szerint hasonlóan válaszoltak: "sehogy". Mind a hivatalban levő kancellár, mind nagy esélyes kihívója egyértelművé tette, hogy

a választások után nem kívánnak közös kormányban helyet foglalni.

"Mindketten úgy gondoljuk, hogy ez valószínűtlen" – hangoztatta Merz, akivel Scholz teljes mértékben egyetértett. "Én kancellár akarok maradni, ő pedig kancellár akar lenni" – jelentette ki.

Elemzők szerint az esetleges nagykoalícióban az első számú szociáldemokrata politikus az országosan rendkívül népszerű védelmi miniszter, Boris Pistorius lenne.

Nem véletlen az sem, hogy nagy volt az érdeklődés a Scholz-komány által 2023-ban bevezetett, a konzervatívok által sokat bírált szociális juttatás, az úgynevezett Bürgergeld jövőjét illetően. Ez a támogatás azokat illeti, akik saját jövedelemből nem képesek fedezni létfenntartásukat: az összeg a kezdeti havi 502 euróról 2024 januárjától 563 euróra emelkedett. A CDU kancellárjelöltje szerint aki tud dolgozni, de ezt nem teszi, a jövőben nem kapja a Bürgergeldet. Támogatásáról biztosította ugyanakkor a Németország-bérletet, azt ugyanakkor hozzátette, hogy "pénzügyileg életképes" folytatásra van szükség.

Merz kifogásolta, hogy a mostani választási kampányban viszonylag kevés vita folyt a klímapolitikáról. Szerinte ezen a téren a zöldpárti politikával szemben nem több szabályozásra, hanem technológiai nyitottságra és innovációra van szükség.

A hivatalban lévő kancellár, Olaf Scholz a stabil nyugdíjszint biztosítása mellett emelt szót. Szerinte a nyugdíjak emelésének lépést kell tartania a bérek emelkedésével, a törvényes nyugdíjkorhatárt pedig nem szabad emelni. Mindezt támogatásáról biztosította a zöldpárti kancellárjelölt, Robert Habeck is, aki mindenekelőtt a klímavédelem mellett emelt szót. A leghatározottabban állást foglalt a a CDU által ezzel kapcsolatban hangoztatott technológiai nyitottság ellen.

"Aki a technológiai nyitottságot emeli ki, az az éghajlati célokat támadja" – jelentette ki. Ha Németország összeomlik a klímavédelem miatt, akkor Európa is összeomlik, és a globális felmelegedés elleni küzdelemnek akkor vége lesz szerinte, és ennek a kimenetele a németországi választástól is függ.

Az AfD kancellárjelöltje, Alice Weidel elismerte, hogy a szakképzett munkaerő bevándorlására szükség van.

"A menekültügyi bevándorlást meg kell különböztetni a munkaerőpiacra irányuló bevándorlástól"

– fogalmazott Weidel, aki szerint illegális bevándorolókra nincs szükség, őket ki kell utasítani. A fiatal generációnak – mint fogalmazott – szabadságban kell élnie. Mindenkinek képesnek kell lennie arra, hogy családot alapítson úgy, ahogy akar. "Az azonos neműek polgári élettársi kapcsolatait ugyanakkor házasságként kell kezelni, anélkül hogy ez érintené a férfi és a nő közötti házasság intézményét" – idézte az ARD Weidelt, akit több vendég is faggatott személyes élethelyzetéről. Alice Weidel bejegyzett élettársi kapcsolatban él feleségével és két gyermekével. "Úgy gondolom, hogy civil élettársi kapcsolatunk nem lehet másodlagos a hagyományos házassághoz képest" – jelentette ki.

A legfrissebb, az ZDF által ismertetett közvélemény-kutatás adatai szerint a CDU/CSU támogatottsága 30 százalékos. 20 százalékkal az AfD a második, míg az SPD 16, a Zöldek Pártja pedig 14 százalékon áll. Továbbra is a hagyományos Baloldal Pártja, a Die Linke az a párt, amely 7 százalékkal még bejuthat a Bundestagba míg a radikális baloldali BSW, valamint a liberális FDP egyaránt 4-4 százalékra számíthat.