Infostart.hu
eur:
358.44
usd:
313.38
bux:
140857.32
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
22 January 2022, Berlin: The future federal chairman of the CDU, Friedrich Merz. Photo: Michael Kappeler/dpa (Photo by Michael Kappeler/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Michael Kappeler/picture alliance via Getty Images

A CDU rendkívüli kongresszuson áll ki a nehéz helyzetbe került kancellárjelöltje mellett

Mind a parlamentben, mind az utcán rendkívül magasra csaptak az indulatok az elmúlt napokban Németországban. Az ok a február 23-i előre hozott parlamenti választások fő esélyesének tartott konzervatív CDU migrációs programja és ettől elválaszthatatlanul a radikális jobboldali AfD-vel való feltételezett együttműködés.

A Bundestag-beli események a hét végén már a parlamenten kívül, Berlinben és több más városban százezres tüntetésekkel folytatódtak. Az indokot nem a CDU-elnök a többség által támogatott, az illegális menekültek befogadásának szigorítását célzó indítványai jelentették, hanem a bevándorlás elleni harc élharcosának tartott párttal való szövetség esélye: a tüntetők – akárcsak Friedrich Merz parlamenti ellenfelei – a legesélyesebbnek tartott kancellárjelöltet az AfD-vel való koalíciókötés szándékával gyanúsították.

Pontosan három héttel a választások előtt aligha várható, hogy enyhülnének az indulatok. Ezt erősítik meg a legfrissebb nyilatkozatok, mint ahogy az is, hogy a kereszténydemokrata CDU rendkívüli, várhatóan késő délutánig tartó kongresszuson egy úgynevezett sürgősségi program elfogadásával áll ki Merz kancellári ambíciói, illetve legfőbb kormányzati törekvései mellett. A program súlypontját a gazdaság fellendítése, valamint az illegális migráció elleni harc jelenti, ennek jegyében egyfajta vészhelyzeti programról és annak "azonnali" végrehajtásáról van szó.

Kiszivárgott értesülések szerint a dokumentumban az AfD még burkoltan sem szerepel. Merz ugyanakkor az elmúlt negyvennyolc órában több nyilatkozatban is hangsúlyozta, hogy

a radikális párttal való együttműködésről, az AfD-t és a többi parlamenti pártot elválasztó, sokat emlegetett tűzfal lebontásáról szó sem lehet.

Ennek ellenére nemcsak Berlinben, hanem más városokban is hétfőre a hétvégiekhez hasonló tüntetéseket jeleztek.

A kongresszus elemzők szerint felsorakozik Merz mögött. A CDU elemi érdeke, hogy a küldöttek az egységet demonstrálják, és ne legyen semmifajta "elhajlás", az ugyanis a múlt heti események nyomán gyengíthetné győzelmi esélyeit. Mindezt jelzi az is, hogy a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU Markus Söder pártelnökkel az élen teljes támogatásáról biztosította Friedrich Merzet.

A választások közeledtével nagyobb sebességre kapcsolt a többi párt is. Alice Weidel, az AfD társelnöke a CDU említése nélkül kiállt az illegális bevándorlás leállítása mellett, némileg finomított ugyanakkor az Európai Unióval való együttműködés korábbi elutasításán. Ennek egyik fő eleme az euróövezetből történő kilépés "szükségessége" volt. Pártja korábban a nemzeti valuta bevezetését, azaz a német márkához való visszatérést szorgalmazta, mindezt most "ejtette", hangoztatva, hogy "már késő".

Sajátos javaslattal állt elő a radikális baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW). A párt névadó elnöke, Sahra Wagenknecht azt indítványozta, hogy az illegális bevándorlás "kezeléséről" tartsanak népszavazást, és az annak nyomán született eredmény kötelező legyen az új kormány számára.

A nyilatkozatokból kitűnt az is, hogy a kisebb pártok közül egyesek a jövendő koalícióban való esetleges részvételre kacsingatnak, így a Zöldek Pártja és a liberális FDP is. Robert Habeck zöldpárti kancellárjelölt többek között azt hangoztatta, hogy pártja kész lenne a CDU-val koalícióra lépni, ha a konzervatívok teljességgel kizárják az AfD-vel való együttműködést. A konzervatívok koalíciós partnerének ajánlkozott Christian Lindner, a szabad demokraták elnöke is, ugyanakkor sürgette azt, hogy pártja határozatban mondja ki a Zöldek Pártjával való együttműködés elutasítását.

A szociáldemokrata SPD, legalábbis nyilatkozataiban, – a jelenlegi kancellárral, Olaf Scholzcal immár kancellárjelöltként – győzelmet remél. Ennek azonban elemzők szerint rendkívül csekély az esélye, annak viszont annál inkább, hogy a párt a konzervatívok vezette koalícióban másodhegedűs legyen.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Szerdán sincs megállás a választások óta teljes intenzitáson pörgő közéletben: Szijjártó Péter volt külügyminiszter mentelmi jogát is beáldozva lemondott parlamenti mandátumáról; a kormány már módosítja a költségvetést, valamint Ferencz Orsolya korábbi fideszes politikus arra utalgat, hogy új pártot alapít a Fidesz romjain. Kedden is intenzív volt a belpolitikai napirend: Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában bírálta az ellenzéket, amiért az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás után a Fidesz  és a Mi Hazánk távol maradt a szavazástól, és hangsúlyozta, hogy az ország nem lehet egyetlen párt tulajdona. Az Országgyűlésben lezárták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, miközben felgyorsultak a személycserék az állami intézményeknél: teljesen megújul a MÁV igazgatósága, változások történtek a Szerencsejáték Zrt.-nél, és távozott a Creative Hungary vezetője is. Politikai vitát ígér a kormány az augusztus 20-i ünnepségek finanszírozása, miután a korábbi, 17,5 milliárd forintos szerződést felmondták, a kormány pedig a töredékéből tervezi megrendezni az eseményt. A kabinet több szakpolitikai irányt is kijelölt: év végére készülhet el az új energiastratégia, a honvédelmi miniszter az orosz befolyástól való távolodást hangsúlyozta, zajlik az uniós források gyors felhasználása. A legfontosabb döntésekről és fejleményekről szerdán is folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×