Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: Pixabay

Feladták magukat a 2023 februári budapesti antifa-támadások elkövetői

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten az általuk szélsőjobboldalinak vélt emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat - közölte szerdán a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

A hat embert a német vádhatóság a bűnszövetkezeti tagsággal és súlyos testi sértéssel gyanúsítja.

Az érintettek ügyvédeinek hétfői tájékoztatása szerint a német, lengyel és magyar állampolgárok bántalmazásával vádolt gyanúsítottak azzal a kérvénnyel jelentkeztek a német hatóságoknál, hogy

"a jobboldali autoriter magyar rezsim" és az ottani "börtönök embertelen körülményei" miatt ne adják ki őket Magyarországnak, hanem Németországban állítsák őket bíróság elé.

A gyanúsítottak egyike, Paul M. a Lina E. lipcsei diáklány vezette erőszakos baloldali antifa-csoporthoz tartozott, amiért az abban a csoportosulásban elkövetett hasonló bűncselekményeket is terhére róják. Lina E. maga is támadásokat követett el szélsőjobboldalinak tartott személyek ellen súlyos sérüléseket okozva. Az illetékes szászországi tartományi bíróság 2023 májusában több év szabadságvesztéssel sújtotta Lina E.-t és több társát.

Január 20-án egy hetedik gyanúsított is feladta magát, de Zaid A. ellen ügyvédjének tájékoztatása szerint nincs német elfogatóparancs, hanem egy Magyarországról kiadott európai elfogatóparancs. A jogász szerint most egy ebben illetékes törvényszéknek kell döntenie a férfi kiadatásáról Magyarországnak. Zaid A.-t szintén bűnszövetkezeti tagsággal és csoportosan elkövetett súlyos testi sértéssel vádolják.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×