eur:
401.81
usd:
383.38
bux:
87759.96
2025. február 17. hétfő Donát
Mali fővárosában, Bamakoban lefényképezett orosz katonai konvoj egyik harcjárműve.
Nyitókép: Kyiv Post

Nem akárhol bukkant fel egy rendkívüli orosz hadoszlop

Orosz harckocsik, páncélozott csapatszállítók és különleges katonai járművek hosszú oszlopát videózták le a közép-afrikai Mali fővárosában.

A Bamakon végigvonuló orosz konvoj olyan erőt képviselt, amely messze meghaladja Mali hadseregének ütőképességét. A Defence Express szerint a közép-afrikai állam alig néhány, elavult, ex-szovjet harcjárművel rendelkezik. Összesen két PT-76-os könnyű harckocsi, öt BRDM-2 felderítő jármű, valamint 63 darab különböző fajtájú csapatszállító alkotja a páncélos erőket.

A Kyiv Post című angol nyelvű ukrán portál idézte a moszkvai „Stratégiák és technológiák elemző központját”, amely a most levideózott jármű karavánban hat T-72B3 harckocsit, öt BMP-3 lövészpáncélost, 7 BTR-82A csapatszállítót, és több mint 50, más fajta páncélozott járművet számolt össze.

Ezek között a Military Informant orosz Telegram csatorna néhány, ultramodern eszközt tudott azonosítani. Köztük a moszkvai, Army-2023 hadiipari kiállításon először bemutatott Szpartak önjáró löveget. Ez egy Sz-60 típusú, 57 milliméteres gyorstüzelő légvédelmi ágyúval felszerelt, két tengelyes, négy kerék hajtású páncélos jármű. A majdnem egy órás bamakói videón ugyancsak felismerhető volt több, KamAZ-4385 mintájú páncélozott terepjáró teherautó. Úgy tudni, hogy a fegyverek egy részét Szíriából, míg a többit egyenesen Oroszországból vitték Afrikába. Hivatalosan azt közölték, hogy

a járművek a mali kormányhadsereg számára érkeztek.

De orosz és ukrán források is azt állítják, hogy valójában az orosz Wagner-csoport helyébe lépett Afrika Hadtest fegyverzetéhez tartoznak. Ezt az alakulatot 2023-ban hozták létre, miután az előző zsoldos csapatot feloszlatták azt követően, hogy vezetőjük, Jevgenyij Prigozsin fellázadt, majd röviddel ezután rejtélyes repülőtragédia áldozata lett.

Az orosz Wagner csoport Zsoldosai valahol Közép-Afrikában. Forrás: X / (((Tendar)))
Az orosz Wagner csoport Zsoldosai valahol Közép-Afrikában. Forrás: X / (((Tendar)))

Oroszország az elmúlt években fokozott figyelmet szentelt a közép-afrikai térségnek. Az ásványi anyagokban, egyebek közt aranyban és uránban rendkívül gazdag Mali, Burkina Faso és Niger korábbi vezetését katonai puccsokkal buktatták meg, az új vezetők pedig látványosan elfordultak addigi legfőbb szövetségesüktől, Franciaországtól.

Mivel mindhárom állam egykor francia gyarmat volt, így a kurzusváltást a gyarmati sorból való felszabadulással magyarázzák. A Kyiv Post által idézett szakértők viszont egybehangzóan állítják, hogy valójában az oroszok újbóli térnyeréséről van szó. Moszkva, a Szovjetunió idején, számos afrikai országgal ápolt szoros, baráti viszonyt, de ezek kapcsolatok a kommunista birodalom széthullása után elvesztek.

Vlagyimir Putyin néhány éve megpróbálja újra éleszteni ezeket a viszonyokat és elsősorban a zavaros belpolitikai helyzetű, közép-afrikai államokra összpontosított. A belviszályok mellett az iszlám szélsőségesek által is fenyegetett államokba orosz zsoldosok érkeztek, akik a hadsereg vezetőit államcsínyekkel juttatták hatalomra. Moszkva mindezzel azt akarta demonstrálni, hogy a nyugati elszigetelődés helyett új szövetségeseket keres a harmadik világ országai között.

A Kyiv Post azt írja, csak 2023-ban Oroszország több mint 5 milliárd dollár értékű fegyvert szállított különböző afrikai államoknak. Cserébe az orosz nagyvállalatok fontos gazdasági pozíciókat szerezhettek. Az Alrosa csoportnak például az angolai és a zimbabwei gyémántbányászatban vannak jelentős érdekeltségei, míg a Lukoil Nigériában, Ghánában, Kamerunban, illetve Kongóban tette rá a kezét az olaj- és gázkitermelés egy részére. Ezt a látványos gazdasági térnyerést az ukrán portál szerint jó adag ideológiával leplezik az oroszok. Új-gyarmatosítással vádolják a Nyugatot és azt bizonygatják, hogy ők soha nem voltak kolonialisták.

Ez a propaganda annyira sikeres, hogy a tavalyi év végén, a Kreml-ben tartott, orosz-afrikai konferencián mali külügyminisztere is azt hangoztatta, hogy Oroszország nem gyarmatosító hatalom. „Éppen ellenkezőleg, Moszkva vállvetve áll az afrikai népek és a világ más népei mellett, hogy segítsen nekik kilépni a gyarmati rendszerből” - fejtegette Abdoulaye Diop.

Címlapról ajánljuk

Az Ukrajnának adható biztonsági garanciákról tárgyalnak az európai vezetők

Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére az Európai Unió nyolc vezető országa, valamint az EU és a NATO vezetői megkezdték tanácskozásukat hétfőn Párizsban, amelynek célja, hogy megpróbáljanak egységesen fellépni az Ukrajnával kapcsolatos amerikai kezdeményezésekkel szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.18. kedd, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Holnap kezdődnek az orosz-amerikai tárgyalások, Ukrajna nem fogja elismerni ezek eredményét - Híreink az orosz-ukrán háborúról hétfőn

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan még februárban találkoznak, hogy az orosz-ukrán háború lezárásáról egyeztessenek. Az ukrán haderő bejelentette: kitolták az oroszokat Piszcsanyéből, ez egy falu Pokrovszk elővárosában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ország háborús veszteségeiről beszélt. Ma válságtanácskozást tart az Európai Unió, melynek célja megvitatni Trump elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos hozzáállását. Közben megérkezett az amerikai és az orosz tárgyalódelegáció is Szaúd-Arábiába, holnap indulnak a tárgyalások. Keir Starmer brit miniszterelnök bejelentette: Nagy-Britannia kész katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartó misszióra. Zelenszkij elnök délután azt mondta: Ukrajna soha nem fogja elismerni a szaúdi tárgyalások eredményeit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×