Infostart.hu
eur:
391.34
usd:
341.03
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Megszavazták Donald Trump első miniszterét

Ellenszavazat nélkül támogatta az amerikai Kongresszus felsőháza az amerikai elnök, Donald Trump külügyminiszter-jelöltjét, Marco Rubiot hétfőn.

A korábbi floridai szenátor az első olyan kormánytag, aki megkapta a szenátusi megerősítést a Trump-adminisztráció azon magas rangú tagjai közül, akiknél a törvényhozás jóváhagyására van szükség.

Marco Rubioval kapcsolatban korábban több demokrata szenátor is úgy nyilatkozott hogy teljes mértékben alkalmasnak tartja a posztra. A szenátusban tartott voksoláson 99 igen szavazattal nyerte el a megerősítést.

Múlt heti meghallgatásán Rubio az ukrajnai háborút illetően a harcok megállítását nevezte célnak, amit egy tűzszünet elérésével tart elképzelhetőnek. Azt is hozzátette, hogy

a háború megállítása érdekében mindkét félnek, Ukrajnának és Oroszországnak is engedményt kell tennie, és utalt arra, hogy Ukrajnának területről kell lemondania.

Kínát az Egyesült Államok legfőbb ellenfeleként, és versenytársaként írta le meghallgatásán.

A Trump-adminisztráció szenátusi jóváhagyást igénylő tagjainak szakbizottsági meghallgatásai még nem zárultak le, a teljes felsőház a következő napokban további miniszteri pozícióra szánt jelöltekről fog dönteni.

A szenátus hétfőn megszavazta a bűncselekményt elkövető illegális bevándorlók kötelező letartóztatásáról és őrizetbe tartásáról szóló, úgynevezett Laken Riley-törvényt.

Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×