Jun alkotmánybírósági meghallgatásán kijelentette: nem adott arra vonatkozó utasítást a hadseregnek, hogy a képviselőket a parlamentből …elhurcolva” megbénítsák a törvényhozást, illetve megakadályozzák a szavazást a kihirdetett hadiállapot visszavonásáról. A „liberális demokrácia iránti szilárd elkötelezettségére” hivatkozva az elnök hangsúlyozta: tisztában volt azzal, hogy egy ilyen lépés tarthatatlan válságot idézett volna elő az országban.

Jogi képviselői szerint a belpolitikai válságot kiváltó rendelkezés pusztán formális volt, a korábban sokáig ügyészként szolgáló elnök ugyanis tudta, hogy „a magasabb szintű törvényekkel való esetleges ütközés miatt a rendelkezést valójában nem lehetett volna végrehajtani”. A különleges katonai egységek kivezénylése a parlamenthez pusztán azt a célt szolgálta, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a parlament „veszélyes viselkedésére”, és kezeljék az intézkedés hírére feltehetően oda sereglő emberáradatot.

A Jun mellett felsorakoztatott érvek között elhangzott az is, hogy az államfő a hadiállapot kihirdetését az ellenzék kormányzást megbénító, az ország alkotmányos rendjét az összeomlás szélére taszító visszaélései, illetve akciói miatt érezte szükségesnek. Az ügyvédek megkérdőjelezték azon katonai vezetők vallomását is, akik szerint Jun és magas rangú segítői elrendelték Jun néhány politikai ellenfelének a letartóztatását.

Dél-Koreában elnöki rendszer működik, vagyis annak ellenére, hogy a tavaly áprilisi parlamenti választásokat az elnök pártja elveszítette, és a parlamentben az ellenzéki Demokrata Párt (DP) van többségben, továbbra is a Népi Erő Pártja (PPP) kormányoz.

Jun Szogjol meghallgatásán tagadta továbbá, hogy a hadiállapot bevezetésének napján írásban arra kérte volna Csve Szangmok pénzügyminisztert – a jelenlegi megbízott államfőt –, hogy készítsen költségvetést egy „rendkívüli törvényhozó testület” számára.

Az alkotmánybíróságnak arról kell döntenie, hogy a múlt szerdán lázadás miatt letartóztatott államfőt – akire az ellene ennek gyanújával indított másik eljárásban a törvény szerint akár halálbüntetést is kiszabhatnak – végleg eltávolítsák-e hivatalából. A Nemzetgyűlés december 14-én szavazott Jun felelősségre vonásáról, a grémium pedig eljárást indított a döntés alkotmányosságának a megállapítására. A döntés meghozatalára 180 nap áll rendelkezésére.