"A burgenlandi tartományi parlament talán a legkisebb Ausztriában, 36 elosztható mandátummal. Itt ötévente vannak választások, és 4 százalék kell a parlamentbe jutáshoz" – mondta Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára az InfoRádióban. 2020-ban, a legutóbbi választáson az Osztrák Szociáldemokrata Párt csaknem 50 százalékot szerzett, és abszolút többséggel kormányzott. Most 46,4 százalékot ért el, 3,43 százalékos veszteség érte, de abban a helyzetben van, hogy ő választhatja meg a koalíciós partnert – magyarázta a szakértő. Érdekességként emelte ki, hogy az SPÖ jobb szárnyhoz tartozó Hans Peter Doskozil, aki eddig is vezette a tartományi kormányt, a párt elnöki posztjáért is indult korábban, de alulmaradt az ideologikus baloldalt képviselő Andreas Bablerrel szemben.
A második legtöbb voksot az Osztrák Szabadságpárt kapta, ezzel tovább folytatódik a párt térfoglalása. A 2020-as 9,8 százalékhoz képest most 23,1 százalékot szerzett, azaz több mint megduplázta támogatottságát, de továbbra sincs abban a helyzetben, hogy kormányalakító többséget képviseljen. A harmadik helyen az Osztrák Konzervatív Néppárt végzett, érzékeny veszteséggel, ugyanis 8 százalékot veszítve 22 százalékot sikerült megszereznie. Ugyancsak veszítettek 1,2 százalékot a Zöldek, de 5,5 százalékkal még bejutottak a parlamentbe. A liberális NEOS viszont csak 4 százalékot ért el, így nem sikerült átlépniük a bejutási küszöböt – foglalta össze az eredményeket Kiss J. László.
"A 78,5 százalékos részvételi arány még Ausztriában is kimagaslónak számít, nagyon jól szervezett pártokról van szó, és sikerült mobilizálniuk az embereket" – jelentette ki a szakértő. Azt viszont megjegyezte, hogy a választási eredménynek különösebb hatása nem lesz a párhuzamosan zajló országos koalíciós tárgyalásra a Néppárt és a Szabadságpárt között. Az a trend viszont folytatódott, hogy a Szabadságpárt növeli a szavazóbázisát. A burgenlandit megelőzően a stájerországi választásokon is több mint 17 százalékkal növelték a támogatottságukat.
Az országos koalíciós tárgyalások kapcsán újdonságként azt emelte ki a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, hogy háromnapnyi egyeztetést követően bejelentették, hogy sikerült megállapodni egy takarékossági csomagban, és ezzel megelőzhetik az uniós túlzottdeficit-eljárás megindítását. 6,3 milliárd euró értékben olyan megszorító intézkedéseket terveznek, amelyek szélesebb körben nem érintik majd a lakosságot. "Ez nagyon látványos siker, hogy a három tárgyalással töltött nap után körvonalazódik kompromisszum" – értékelt a külpolitikai szakértő.