Nem túl pozitív a Scholz-kormány mérlege az elmúlt időszakban és Olaf Scholz népszerűsége sem tűnik túlzottan meggyőzőnek. Az SPD-pártelnök kancellárjelöltségével kapcsolatban Prőhle Gergely elmondta: a hétvégén forró fázisába kanyarodott a február 23-i választásra készülő választási kampány, és ennek volt része a szociáldemokrata kongresszus is. A rendezvényen – amint ez egy ilyen helyzetben várható volt – a jelenlegi kancellár biztonsági pályát futott be azzal, hogy a hagyományos szociáldemokrata értékek fontosságáról beszélt.

"Már korábban tudható volt, hogy nem ő a legnépszerűbb tagja a szociáldemokrata pártnak, és azt az ellentmondást valóban nehéz megugrani, hogy egy kudarcot vallott kormánykoalíció vezetője miért lenne kiváló jelölt egy újabb választáson. Úgyhogy egy biztonsági menetről volt szó, a munkavállalók érdekvédelméről, a jogállamiság megvédéséről. Sokat elárul a hangulatról az is, hogy beszédét azzal kezdte: tarthatatlan és megakadályozandó állapot az, hogy olyan körülmények alakuljanak ki Németországban is, mint Ausztriában, úgyhogy az osztrák kormányalakítás a Szabadságpárttal, úgy tűnik, a német szociáldemokraták számára komoly gondot jelent" – mondta a volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója az InfoRádióban.

Olaf Scholz a "szociális demagógiával" kívánja vonzóvá tenni a Szociáldemokrata Pártot a közelgő választáson, mert olyanokat mond, mint hogy a diákoknak nem szabad 400 eurónál többe kerülnie havonta a lakhatásnak, vagy hogy a 15 eurós óránkénti minimálbért mindenképp be kell vezetni, és ez biztosan jó lesz az egyébként számos gonddal küzdő német gazdaságnak, illetve a munkaadók ennek biztosan nagyon fognak örülni.

"Ezek az érvek rögtön körvonalazzák azt az irányvonalat, amivel a párt kifut a pályára a kampány véghajrájában.

Ezek olyan érvek, amelyeket a gazdasági környezet nem egykönnyen igazol vissza, viszont könnyen ismételgethető, demagóg szólamok"

– jegyezte meg Prőhle Gergely.

Az Alternatíva Németországért is kancellárjelöltet választott a hétvégén, az AfD hivatalosan is a pártelnököt, Alice Weidelt indítja a posztért. Az egyértelmű és könnyen plakátra tehető szavakért itt se kellett a szomszédba menni a szakember szerint, az osztrák Szabadságpárt győzelme pedig, érthető módon, inkább példaként merült fel.

"A beszéd úgy kezdődött, hogy »schwarz, rot, gold«, tehát fekete, piros, arany, vagyis mintha azt mondta volna, hogy piros, fehér, zöld. Ezt ismételgette Alice Weidel sokáig, ami egy komoly nemzeti elkötelezettséget jelenthet. De nem pusztán erről van szó, hanem arról a nagyon tudatos és nagyon éles retorikáról, amiben például az egyetemeken a gender tanszékek megszüntetése szerepel, a szélerőművek kapcsán a szégyen szélmalmairól való beszéd, vagy pedig az emigráció helyett a korábban sok kritikával illetett remigráció szó használata, ami arra utal, hogy miképpen kéne a Németországban illegálisan tartózkodókat nagy számban visszaszállítani oda, ahonnan érkeztek" – összegzett.

A CDU is tartott egy kisebb összejövetelt Hamburgban, ahol a párt elnöksége gyűlt össze. A szociáldemokraták és az AfD előtt a kereszténydemokraták vezetik bő egy hónappal a választásokat megelőzően a közvélemény-kutatásokat. Prőhle Gergely szerint itt zajlik egy kis "számháború", mert sokan azt mondják, hogy ők 30 százalék körül vannak, sőt, olykor már az alatt is áll Friedrich Merz, ugyanakkor a párt reménysége az, hogy ez pusztán az online mérésekben van így, mert az az idősebb generációt nyilvánvalóan nehezebben éri el. A kereszténydemokraták saját magukat inkább a 35 százalék fölötti részben látják szívesen.

"A kormányalakítási megbízás jó eséllyel a kereszténydemokraták jelöltjének megy majd. A szociáldemokraták kevesebb, mint fele támogatással rendelkeznek. Az AfD 20 százalék körül van, de ez az arány a közvélemény-kutatások szerint még megnőhet. Az a fajta retorika tehát, ami visszatükrözi a felháborodást, annak a hangulatnak a megnyilvánulását, ami mondjuk a magdeburgi vagy korábban a solingeni merénylet kapcsán alakult ki, eredményes lehet, ezért azt gondolom, hogy ott van még növekedési potenciál. A Sahra Wagenknecht nevével fémjelzett politikai mozgalom, amely az európai parlamenti választásokon 6 százalék fölé jutott a semmiből, problémákkal küzdött, elakadt a fejlődés, az is veszélybe került, hogy egyáltalán bekerüljön a párt a Bundestagba. Ugyanebben a helyzetben vannak a liberálisok is. A Zöldek pedig érdekes taktikát választanak, hiszen ők háborús retorikában a legerősebbek, ami abból a szempontból, hogy honnan indultak – egy pacifista mozgalomról volt szó –, elég érdekes. Ők 11-12 százalék körül mozognak" – sorolta Prőhle Gergely.

Hozzátette: érdekesek a koalíciós latolgatások, hiszen az kétségtelen, hogy

hiába nyer akár nagy arányban a kereszténydemokrata párt és Friedrich Merz, mindenképp szükség lesz egy koalíciós partnerre,

és nem kell hozzá nagy fantázia, hogy az ember ezt a szociáldemokratákban vagy a Zöldekben azonosítsa, még akkor is, ha a bajor CSU vezetője, Markus Söder előre kizárja azt, hogy a zöldekkel lépjenek koalícióra. De mivel az AfD-vel ez kizártnak mondható, ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója szerint aligha marad más opció, mint a jelenlegi kormánypártok közül választani.