Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Dróncsapás.
Nyitókép: Anton Petrus / Getty Images

Ukrán dróncsapás érte az orosz hátországot - videó

Mélyen Oroszország belsejében mértek csapást az ukránok az éjszaka folyamán Szaratov régióra, nagy tüzet okozva Engels városában - közölte szerdán a helyi kormányzó.

A régióban található egy jelentős légi bázis az orosz nukleáris erők részét képező stratégiai bombázó repülőgépek számára. Ukrajna már korábban is támadta drónokkal a támaszpontot, de arról nem szólt a kormányzó, hogy ezúttal is célba vették-e azt. Orosz híradások szerint a tűz egy olajipari létesítményben keletkezett.

Roman Buszargin regionális kormányzó azt mondta, hogy a Volga folyó ellentétes oldalán fekvő Szaratov és Engels városait "tömeges dróntámadás" érte, és tűz ütött ki egy ipari létesítményben, de áldozatokról nem tudni. "Elegendő erő és erőforrás áll rendelkezésre a tűz lokalizálására" - tette közzé a Telegramon.

Az orosz védelmi minisztérium közleményben számolt be arról, hogy az éjszaka folyamán 11 ukrán drónt semmisítettek meg Szaratov régió felett, és 21-et Oroszország más részei és az Azovi-tenger felett. Károkról nem tett említést. Az Engels légitámaszpont mintegy 730 kilométerre délkeletre fekszik Moszkvától.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×