Szöulban a főügyészség vasárnap erősítette meg a jelentéseket, hogy hazaárulás ügyében nyomoznak a hivatalban lévő államfő, Jun Szogjol ellen. A szabad média és a pártok működését felfüggesztő, katonai szükségállapot bejelentése után meghátráló elnök bocsánatot kért, de a statáriumért lobbizó és azóta lemondott védelmi miniszterét, Kim Jonhunt már letartóztatták.

Az Ázsiában a demokratikus rend egyik példájaként beállított Dél-Koreában most az a furcsa helyzet állt elő, hogy a szabadságjogokat megnyirbálni akaró államfő hatalmon maradhat, bár a jogkörét erősen korlátozzák. Miniszterelnöke és pártjának vezetője egy közös sajtótájékoztatón közölte, hogy az elnök „nem fogja irányítani az állam ügyeit, beleértve a diplomáciát... miközben rendezett távozásáról tárgyalnak”.

Jun – aki egykor főügyész volt – szombaton túlélte a parlamenti vádeljárási próbálkozást, amikor a konzervatív Népi Hatalom Pártjának képviselői távol maradtak a szavazástól. A hírt elképedve és dühösen fogadta a parlament előtt összegyűlt százezres tömeg.

Mint a Financial Times tudósításában megjegyzi,

az ellenzék azt ígérte, hogy minden héten benyújtja a vádeljárási javaslatot, egészen addig, amíg Jun le nem mond.

Pártja vezetése közben azzal magyarázta, hogy miért blokkolta a folyamatot, hogy „rendezett módon mondhasson le” az elnök és „elkerüljék a további zűrzavart”. Az FT szerint a pártvezetés alkut kötött az államfővel és cserébe azt kérte, hogy az egy legalább egy szűkszavú, televíziós beszédben bocsánatot kérjen. Ez azonban valószínűleg nem csillapítja a polgárok haragját – tette hozzá a gazdasági lap.

Junt határozott Amerika-barátként tartják számon és az Egyesült Államokban arról ismert, hogy egy állami vacsorán elénekelte az American Pie című slágert. Ő volt az, aki rendezte a viszonyt Japánnal, miközben baloldali elődjéhez képest harciasabb álláspontot képviselt Észak-Koreával szemben.

Nyugati diplomaták szerint bármelyik baloldali jelölt is legyen az utódja, valószínűleg

• felmondja a háromoldalú katonai és politikai együttműködési egyezményt Japánnal és az Egyesült Államokkal és
• békülékenyebb hangot üt majd meg Észak-Koreával, Kínával és Oroszországgal, illetve
• nem lesz hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnának.

A dél-koreai igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy külföldre utazási tilalom lépett érvénybe hétfőn a dél-koreai elnökkel szemben a szükségállapot múlt heti kihirdetése okán lázadás, illetve hazaárulás gyanújával ellene indult hatósági eljárások miatt. A lépést a dél-koreai rendőrség, az ügyészség és a korrupcióellenes ügynökség kezdeményezte. Noha a dél-koreai elnök ellen hivatali ideje alatt nem indítható büntetőeljárás, az államfő mentelmi joga nem terjed ki a lázadással vagy hazaárulással kapcsolatos vádakra. Ennek értelmében Jun Szogjolt kihallgathatja és akár őrizetbe is veheti a rendőrség a szükségállapot kihirdetése miatt.

A dél-koreai védelmi minisztérium ugyanakkor közölte, hogy az ország fegyveres erőinek irányítása jelenleg is az államfő kezében van, továbbra is ő a hadsereg főparancsnoka. Dél-Koreában elnöki (prezidenciális) rendszer működik, mint az Egyesült Államokban, vagyis annak ellenére, hogy az áprilisi parlamenti választásokat az elnök pártja elveszítette, és a parlamentben az ellenzéki DP van többségben, továbbra is a PPP kormányoz. Ebben a rendszerben az elnök ellátja az államfői, kormányfői és a hadsereg-főparancsnoki tisztséget is.

A szükségállapot bevezetése miatt vasárnapra virradóra őrizetbe vették Kim Jonghjun volt védelmi minisztert, I Szangmin belügyminiszter pedig benyújtotta lemondását.

Az államfő népszerűségi mutatója a Realmeter helyi közvélemény-kutató intézet felmérésének hétfőn közzétett eredménye szerint a szükségállapot múlt heti kihirdetését követően

17,3 százalékos mélypontra zuhant - ami a legalacsonyabb szint 2022-es hivatalba lépése óta -, míg elutasítottsága 79,2 százalékos rekordmagasságra emelkedett.

Jun Szogjul politikailag szorult helyzetben van, államfőként nem nagyon tudja keresztülvinni javaslatait az ellenzéki többségű törvényhozásban. Az előző parlamenti választást ugyanis nagy fölénnyel az ellenzék nyerte, az ellenzék javaslatait viszont az elnök rendre megvétózza, így patthelyzet alakult ki az országban. Ráadásul Jun Szogjol körül botrányok pattantak ki az utóbbi időben felesége miatt, akit korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel is gyanúsítottak.