Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Jun Szogjol dél-koreai elnöknek a nemzethez intézett televíziós beszédét hallgatják emberek egy szöuli pályaudvaron 2024. December 12-én. A dél-koreai hatóságok utazási tilalmat rendeltek el Jun Szogjollal szemben, aki ellen nyomozás folyik a szükségállapot múlt heti bejelentése miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Szükségállapot: megvonta a bizalmat az elnöktől a dél-koreai parlament

Az ellenzék által benyújtott, alkotmányos vádemelési (impeachment) eljárás megindítását célzó indítvány megkapta a szükséges kétharmados többséget az egykamarás nemzetgyűlésben.

A dél-koreai parlament megszavazta a Jun Szogjol elnök hivatalból való elmozdítására benyújtott indítványt.

A 300 képviselőből 204-en a vádemelési eljárás mellett, 85-en ellene szavaztak, három képviselő hiányzott, nyolcan pedig érvénytelen szavazatot adtak le.

A múlt szombaton benyújtott első ilyen indítvány elbukott, miután a kormánypárti képviselők szinte egyöntetűen bojkottálták a részvételt.

Az elnöki tisztséget az alkotmánybíróság végleges döntésének meghozataláig ideiglenesen Han Dokszu miniszterelnök veszi át. Az alkotmánybíróság vagy megerősíti Jun felelősségre vonását, vagy alkotmányellenesnek nyilvánítja azt. Ha a testület jóváhagyja az indítványt, 60 napon belül előrehozott elnökválasztást kell tartani.

Az ellenzék azzal vádolta a köztársasági elnököt, hogy a múlt héten kedden váratlanul elrendelt szükségállapottal megszegte az alkotmányt. Jun órákkal később, a tömeges felzúdulás hatására visszavonta az intézkedést.

Jun egy csütörtöki televíziós adásban azzal indokolta a szükségállapot bevezetését, hogy politikai ellenfelei "államellenes erőként" működnek, és a kormányzati munka megbénításával megzavarták az ország alkotmányos rendjét, a szükségállapot kihirdetésére ezért szerint a nemzet érdekében szükség volt.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×