Infostart.hu
eur:
388.71
usd:
336.96
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A dél-koreai elnöki hivatal képén Jun Szogjol dél-koreai elnök meghajol, miután rövid televíziós üzenetében bocsánatot kért a nemzettől 2024. december 7-én, azon a napon, amelyen a parlament a felmentéséről szavaz. Jun négy nappal korábban szükségállapotot hirdetett, majd azt a parlamenti pártok és a tömegek tiltakozásának hatására visszavonta.
Nyitókép: MTI/EPA/Dél-koreai elnöki hivatal

Tagad a felfüggesztett dél-koreai elnök

A hivatalából felfüggesztett dél-koreai elnök tagadja a felkelés vádját; a december 3-án kihirdetett, majd rövid idő után visszavont rendkívüli állapot Jun Szogjol védője szerint nem merítette ki a felkelés törvényi tényállását.

Szok Donghjun korábbi ügyész, akit a felfüggesztett elnök felkért, hogy képviselje az ügyben, kedden úgy nyilatkozott, hogy Jun világossá fogja tenni álláspontját, amikor nyilvános meghallgatást tartanak az ügyben, és a bíróság előtt is kész megvédeni magát a lázadás vádjával szemben. Szok nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Jun Szogjol eleget tesz-e az idézésnek a december 21-re kitűzött kihallgatásra.

Ezzel párhuzamosan az ügyészség bejelentette, hogy bírósági döntés alapján letartóztatták Pak Anszu tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét, akit a rendkívüli állapot idején Jun főparancsnoknak tett meg. Pak ellen lázadásban való részvétel és hatalommal való visszaélés a vád. Pak az ötödik magas rangú vezető a hadseregben, akit a rendkívüli állapot kihirdetésében játszott szerepe miatt letartóztattak. Rács mögé került többek között a korábbi védelmi miniszter, a katonai elhárítás és a különleges műveleti parancsnokság vezetője is.

Jun Szogjol dél-koreai elnök december 3-án kísérelt meg rendkívüli állapotot kihirdetni, amire több mint négy évtizede, a katonai diktatúra óta nem volt példa az országban. Beszédében azzal vádolta meg a törvényhozás tagjait, hogy Észak-Koreával szimpatizálnak. A bejelentést követően a parlament határozatban mondta ki az elnöki rendelet semmisségét, majd Jun nem sokkal később visszavonta a rendkívüli állapotot. A szöuli parlament múlt szombaton megszavazta az elnök elmozdítására vonatkozó indítványt, és felfüggesztette Junt a hivatalából. Jun Szogjol ügyében a dél-koreai törvények szerint az alkotmánybíróságnak kell kimondania az utolsó szót. Ha a testület jóváhagyja az elnök leváltását, akkor a döntés véglegessé válik.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×