Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
BARCELONA, SPAIN - MAY 30:  Isak Andic and Isabel Preysler attend the 4th Mango Fashion Awards 2012 Gala at Museu Nacional dArt de Catalunya on May 30, 2012 in Barcelona, Spain.  (Photo by Europa Press/Europa Press via Getty Images)
Nyitókép: Europa Press/Europa Press via Getty Images

A hegyekben lezuhant és elhunyt egy közismert divatcég alapítója

Katalóniában a hegyekben balesetben meghalt a spanyol Mango ruhatervező és -értékesítő cég alapítója és Spanyolország egyik leggazdagabb embere, Isak Andik.

A cég közleménye szerint a 71 éves üzletember családtagjaival kirándult, amikor 150 méter magasról egy szurdokba esett Colbato település közelében.

Isak Andik török származású üzletember a Mango üzletláncot 1984-ben alapította Katalóniában. A Forbes magazin szerint ő volt az ötödik leggazdagabb ember Spanyolországban. A Mangónak mintegy 2700 üzlete van a világon. A cég a 2023-as pénzügyi évet 3,1 milliárd eurót meghaladó rekordárbevétellel zárta.

(A nyitóképen: Isak Andic és Isabel Preysler részt vesz a 4. Mango Fashion Awards 2012 gálán a Museu Nacional d'Art de Catalunya-ban 2012. május 30-án Barcelonában, Spanyolországban.)

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×