Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Prőhle Gergely: érdekes téli kampány, utána nehéz kormányalakítás jöhet Németországban

A volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádióban elmondta, a gazdaságélénkítés, az infrastrukturális modernizáció és a migráció lehet a téli kampány három fő témája, az már ugyanis borítékolható, hogy a Zöldek tartózkodása biztosítja Olaf Scholz kancellár és kormánya bukását. Hogy utána milyen arcéle lesz a kormánynak, az már nehezebb kérdés.

Megérkezett szerdán a Bundestag elnökéhez a német kancellár levele, amelyben bizalmi szavazást kér maga ellen. Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádióban elmondta a véleményét arról, hogy mennyire veheti biztosra Olaf Scholz, hogy nem kap bizalmat december 16-án.

"Önmagában vicces kérdés, hogy biztosnak kell-e lennie abban, hogy nem kap bizalmat, és valóban számos kockázat van ebben, hiszen a saját frakciója nyilvánvalóan meg fogja szavazni, hiszen furcsa lenne, ha SPD-s párttársai szavaznának ellene, de tekintettel arra, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) párttól elképzelhető, hogy egyfajta huszárcsínyként megszavazzák a szociáldemokrata kancellárt, a Zöldek frakciója elhatározta, hogy tartózkodni fog, és így biztosítja azt, hogy Olaf Scholz kormánya végül is megbukjon, vagyis ki legyen mondva a bizalmatlanság a jelenlegi kancellárral szemben" – mondta Prőhle Gergely.

Ha valahogyan mégis bizalmat kapna Olaf Scholz, akkor az szerinte "megingatná kicsit a német alkotmányos rendszert", legalábbis átmenetileg, hiszen az a lényege az idő előtti választás kiírásának, hogy ehhez meg kell buknia a jelenlegi kancellárnak, ennek következtében oszlathatja fel a Bundestagot a köztársasági elnök, és Frank-Walter Steinmeier már jelezte előre, hogy ezt meg is fogja tenni, "miért is ne tenné, hiszen ő szociáldemokrata politikusként lett korábban köztársasági elnök".

Prőhle Gergely a további menetrendről elmondta, egészen addig, amíg az új Bundestag meg nem alakul, ügyvezető kormány működik tovább.

"Olaf Scholz szerdán már elmondta, hogy melyek azok az elsősorban szociális jellegű intézkedések, amelyeket a regnáló kormány meg szeretne tenni. Ehhez kérte a Bundestag támogatását, tehát úgy tűnik, hogy azért nem áll meg teljesen a munka, de tény, hogy téli kampányra lehet számítani február 23-áig. Nincs olyan sok idő" – mondta a volt nagykövet.

A mostani kampány szerinte egész más lesz, mint egy tavaszi vagy nyári, ahogy ezt Németországban megszokták, "kurz und schmerzlos", ahogy mondják, vagyis rövid és fájdalommentes.

A közvélemény-kutatások egyértelmű kereszténydemokrata (CDU/CSU) vezetést mutatnak. "Jelen pillanatban kétszer akkora a támogatottságuk, mint a szociáldemokratáké, valamivel 30 százalék fölötti, de ez nem jelenti azt, hogy a kereszténydemokrata dominanciát adott esetben egy kormányalakításkor is érvényesíteni lehet, hiszen szükség van koalíciókötésre a többség megszerzéséhez. Ez nyilvánvalóan nem következhet be az AfD-vel, hiszen azt többször újra és újra és hangsúlyosan elmondja mindenki, hogy egyfajta tűzfal van, vagyis

vagy szociáldemokrata, vagy zöld, vagy akár mindkettő kombinációjával kell számolni egy Friedrich Merz vezette kereszténydemokrata kormányban"

– vázolta a jelenlegi esélyeket a szakértő.

Még az nagy kérdés szerinte, hogy a liberálisok, akik az utóbbi időben a koalícióból való kilépés után "enyhén szólva vergődést mutattak be", egyáltalán bejutnak-e a Bundestagba.

Összességében úgy véli, nehéz lesz "egyértelmű arcélű" kormányt alakítani, amire márpedig nagy szükség lenne.

Az is látszik már, hogy melyek lesznek a fő kampánytémák:

  • gazdaságélénkítés: Prőhle Gergely szerint maga a kormány is ebbe a vitába bukott bele, hogy állami vagy piaci dinamizálás irányába induljanak-e
  • migráció: a társadalmi integráció kérdése tartósan égető a mai Németországban
  • infrastrukturális modernizáció, digitalizáció, a vasúti és autópályák állapota.

"A mostani nehézség merőben idegen a német önképtől, hogy ők a zászlóshajók, szimbolikus, hogy a német gazdaság erejét mutató cégek gyengélkednek. A pártok nyilván arra fognak törekedni, hogy az embereket megnyugtassák, hogy ők bizony képesek arra, hogy ebből a válságból kilábaljanak" – mutatott rá Prőhle Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×