Infostart.hu
eur:
385.91
usd:
331.37
bux:
119231.69
2026. január 14. szerda Bódog
A tajvani haditengerészet hajói manővereznek az észak-tajvani  Csilung (Keelung) katonai kikötőjében 2024. október 14-én, miután Kína bejelentette, hogy megkezdi a Joint Sword-2024B névű hadgyakorlatot Tajvan körül.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo

Salát Gergely: ha Donald Trump átlépi a vörös vonalat, Kína azonnal háborút indít

A tajvani hatóságok megemelt készültségbe helyezték fegyveres erőiket, miután kínai hadihajókat és a parti őrség hajóit észlelték a Tajvani-szoros közelében és a Csendes-óceánon. A sinológus az InfoRádióban azt mondta, megszokott az erődemonstráció, amire most két oaka is volt Pekingnek.

Magas készültségbe helyezték a tajvani hadsereget, miután Kína átfogó légi korlátozásokat vezetett be keleti partjainál.Tajpej azt is bejelentette, hogy kínai hadihajókat és a parti őrség hajóit észlelték a Tajvani-szoros közelében és a Csendes-óceánon. A tajvani hatóságok válaszul bejelentették, hogy "harckészültségi manővereket" tartanak, és megemelt készültségbe helyezik fegyveres erőiket.

"Megszokott, hogy ha valami történik a világban, ami Kínának nincsen az ínyére, akkor hajókat von össze, berepüléseket hajt végre, és egyfajta ilyen erődemonstrációt tart" – mondta az InfoRádióban Salát Gergely. A Kína-szakértő szerint erre most két oka is volt Pekingnek, az egyik, hogy Laj Csing-tö tajvani elnök a múlt héten érkezett vissza csendes-óceáni körútjáról, ez volt az első külföldi látogatása májusi hivatalba lépése óta. Peking határozottan elítélte a körutat, mert ellenez minden hivatalos kapcsolatot Tajpej és más kormányok között. Laj az Egyesült Államok két területére, Hawaiira és Guamra is elutazott, ahol több stratégiai fontosságú katonai támaszpont található. A tajvani elnök útján telefonon beszélt az amerikai képviselőház elnökével, Mike Johnsonnal is. A másik pedig Donald Trump győzelme: a megválasztott amerikai elnöknek üzent Kína az erődemonstrációkkal, hogy ne tegyen olyasmit Tajvan ügyében, ami nem Peking kedvére való.

Salát Gergely emlékeztetett, hogy a kínaiak már korábban kijelölték a vörös vonalakat, ilyen lenne Tajvan diplomáciai elismerése, vagy egy hivatalos találkozó Donald Trump és a tajvani elnök között. Ezek átlépése a szakértő szerint azonnal háborút okozna. A helyzetet szerinti tovább élezi, hogy Trump hajlamos a különböző vörös vonalak átlépésére, ráadásul "héjákkal" vetette körül magát Kína-ügyben, mert a nemzetbiztonsági főtanácsadója, a külügyminisztere, a hadügyminisztere mind meglehetősen ellenséges Kínával. Szerinte tudna olyasmit tenni Trump, ami nagyon zavarná a kínaiakat. Ilyen például a fegyvereladás Tajvannak, az Egyesült Államok mindig is adott el high-tech fegyvereket Tajvannak, most a Biden-adminisztráció utolsó lépései egyikeként is sor kerül erre, de vélhetően ezzel Trump sem szakít majd, és ez a kínaiaknak nem tetszik.

Salát Gergely szerint most megmondhatatlan, hogy az ellentétek fokozódhatnak-e háborús helyzetig, de felhívta a figyelmet arra, hogy a kínaiak által kijelölt vörös vonalak egyértelműen háborúhoz vezetnének.

"Ha Tajvan kikiáltaná a függetlenségét, vagy az Egyesült Államok elismerné a Kínai Köztársaságot, Tajvant önálló államként, az lényegében automatikusan háborúval járna, mert a kínai vezetést egy törvény kötelezi erre, az úgynevezett elszakadásellenes törvény alapján ilyenkor automatikusan meg kell támadniuk Tajvant"

– mondta a sinológus, és hozzátette, kiszámíthatatlan, mire készül Donald Trump, de azt egyértelműnek tartja, hogy Tajvant is egyfajta kártyalapként kezeli a nagy játszmájában, ezért lehetnek még váratlan húzások a részéről.

A feszültségek kezelését nem segíti az sem, hogy leépítették a Peking és Washington közötti informális kapcsolatokat, noha éppen idén állt helyre a hadseregek közötti kommunikáció, mert egy Biden–Hszi megbeszélés értelmében már felhívhatják egymást a tábornokok. Salát Gergely szerint viszont ez ellen hat, hogy Donald Trump egy fő ígérete a mélyállam leépítése, ami éppen azt célozza, hogy tábornokok, politikusok, miniszterek ne tudják az elnök akaratát meghiúsítani, és ne tudjanak a háttérben alkukat kötni a potenciális ellenféllel.

A szakértő jelezte, hogy ez már a harmadik kínai mozgósítás a térségben, ilyenkor felvonulnak nagy erőkkel, gyakorlatoznak, majd visszamennek a bázisaikra. "Ez egy hullámvasút. A feszültség nem oldódik meg, de vannak nyugodtabb időszakok, meg feszültebb időszakok. Most a következő néhány nap feszültebb lesz, de arra nem kell számítani, hogy Kína megtámadná most a következő napokban a Tajvant, annál sokkal nagyobb előkészületekre lenne szükség" – mondta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×