Infostart.hu
eur:
379.31
usd:
322.22
bux:
127042.45
2026. február 24. kedd Mátyás
A horvát parlament ülése. (MTI/EPA/Antonio Bat)
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Az utolsó pillanatban sikerült megvédeni az alkotmányos rendet Horvátországban

A horvát parlament szombaton rendkívüli ülésén megszavazta az új alkotmánybírákat, miután a régi tagok többségének mandátuma éjfélkor lejárt.

A tizenhárom tagú alkotmánybíróság tíz tagja kapott bizalmat a horvát országgyűlésben, az ülést több televíziós csatorna is élőben közvetítette. A megválasztásukhoz a képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség a 151 fős parlamentben, vagyis 101 szavazatra. Az alkotmány szerint a bírákat a parlamenti képviselők választják meg nyolc évre. Az alkotmánybíróság elnökét pedig a bírósági bírák négy évre.

A legnagyobb ellenzéki szervezet, a Szociáldemokrata Párt (SDP) pénteken nem akart szavazni a bírójelöltekről, mert az Andrej Plenkovic horvát kormányfő elleni bizalmatlansági indítványa is napirenden volt. A kormányfő visszahívását az SDP kezdeményezte. Az indítványt pénteken 64 képviselő támogatta és 76 ellenezte, így elbukott. A kormányfő leváltásához 76 támogató szavazatra lett volna szükség a 151 fős parlamentben.

Gordan Jandrokovic házelnök ezért szombatra új ülést hívott össze, hogy biztosíthassák az alkotmányos rend megőrzését.

Zoran Milanovic horvát államfő, aki szombaton részt vett volna Párizsban a Notre-Dame székesegyház újbóli megnyitásán, lemondta hivatalos útját, hogy az új alkotmánybírák az elnöki hivatalban mielőbb letehessék esküjüket.

Horvátországnak az elnökválasztási folyamatban szükség van működő alkotmánybíróságra, mert anélkül nem lehetne a választást megtartani, nem volna lehetőség alkotmányjogi panasz benyújtására – mondta az államfő.

A zágrábi kormány december 29-re tűzte ki az elnökválasztás első fordulóját.

Az államfői tisztség megszerzéséért több jelölt is verseng, köztük a jelenlegi elnök, Zoran Milanovic.

A felmérések szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2025. január 12-ére írták ki.

Amennyiben most tartanák az elnökválasztást, a legújabb közvélemény-kutatások szerint Zoran Milanovic az első helyen végezne 37,40 százalékkal. A Promocija Plus intézet felmérése szerint a második helyen Milanovic legfőbb riválisa, Dragan Primorac, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott független jelölt áll 20,80 százalékkal, míg a harmadik helyen Marija Selak Raspudic szintén független jelölt végezne 10,40 százalékkal. Utóbbi kettő a jobboldali szavazók támogatására számít.

Címlapról ajánljuk

Szijjártó Péter: Brüsszel összejátszik Ukrajnával Magyarország és Szlovákia ellenében

Brüsszel összejátszik Kijevvel Magyarország és Szlovákia energiaellátásának veszélyeztetésében, és Kaja Kallas ebben a helyzetben nem a két tagállam mellé áll, hanem magyar és szlovák katonák Ukrajnába küldését szorgalmazza – közölte Szijjártó Péter Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Alaposan elromlott a hangulat, csúnyán megütötték az amerikai tőzsdéket

Az európai részvények bizonytalan felütéssel kezdték a hetet, a globális piacok igyekeznek belőni Donald Trump legújabb globális vámintézkedéseinek hatását. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság a Trump-féle „viszonossági” vámok jelentős részét elutasította, azonban az elnök a hétvégén bejelentette, hogy most egy új, egységes, 15%-os globális vámot vezet be a korábbi 10% helyett. Trump a Truth Socialön közzétett bejegyzésében közölte, hogy az új vámok „azonnali hatállyal” lépnek életbe. Eközben továbbra is nyomasztják a piacokat az AI diszruptív hatásaival kapcsolatos félelmek, több részvény is nagyot esett ennek kapcsán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×