Infostart.hu
eur:
362.06
usd:
317.61
bux:
143889.34
2026. július 22. szerda Magdolna
A horvát parlament ülése. (MTI/EPA/Antonio Bat)
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Az utolsó pillanatban sikerült megvédeni az alkotmányos rendet Horvátországban

A horvát parlament szombaton rendkívüli ülésén megszavazta az új alkotmánybírákat, miután a régi tagok többségének mandátuma éjfélkor lejárt.

A tizenhárom tagú alkotmánybíróság tíz tagja kapott bizalmat a horvát országgyűlésben, az ülést több televíziós csatorna is élőben közvetítette. A megválasztásukhoz a képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség a 151 fős parlamentben, vagyis 101 szavazatra. Az alkotmány szerint a bírákat a parlamenti képviselők választják meg nyolc évre. Az alkotmánybíróság elnökét pedig a bírósági bírák négy évre.

A legnagyobb ellenzéki szervezet, a Szociáldemokrata Párt (SDP) pénteken nem akart szavazni a bírójelöltekről, mert az Andrej Plenkovic horvát kormányfő elleni bizalmatlansági indítványa is napirenden volt. A kormányfő visszahívását az SDP kezdeményezte. Az indítványt pénteken 64 képviselő támogatta és 76 ellenezte, így elbukott. A kormányfő leváltásához 76 támogató szavazatra lett volna szükség a 151 fős parlamentben.

Gordan Jandrokovic házelnök ezért szombatra új ülést hívott össze, hogy biztosíthassák az alkotmányos rend megőrzését.

Zoran Milanovic horvát államfő, aki szombaton részt vett volna Párizsban a Notre-Dame székesegyház újbóli megnyitásán, lemondta hivatalos útját, hogy az új alkotmánybírák az elnöki hivatalban mielőbb letehessék esküjüket.

Horvátországnak az elnökválasztási folyamatban szükség van működő alkotmánybíróságra, mert anélkül nem lehetne a választást megtartani, nem volna lehetőség alkotmányjogi panasz benyújtására – mondta az államfő.

A zágrábi kormány december 29-re tűzte ki az elnökválasztás első fordulóját.

Az államfői tisztség megszerzéséért több jelölt is verseng, köztük a jelenlegi elnök, Zoran Milanovic.

A felmérések szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2025. január 12-ére írták ki.

Amennyiben most tartanák az elnökválasztást, a legújabb közvélemény-kutatások szerint Zoran Milanovic az első helyen végezne 37,40 százalékkal. A Promocija Plus intézet felmérése szerint a második helyen Milanovic legfőbb riválisa, Dragan Primorac, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott független jelölt áll 20,80 százalékkal, míg a harmadik helyen Marija Selak Raspudic szintén független jelölt végezne 10,40 százalékkal. Utóbbi kettő a jobboldali szavazók támogatására számít.

Címlapról ajánljuk

Bóka János új Fidesz-frakcióvezető: a Tisza Párt nem akarja, hogy 2030-ban az emberek szabadon dönthessenek

Készen állok a politikai közösségünk szolgálatára, vállalva, hogy megőrzöm az elmúlt 16 év eredményeit és képviselem értékeinket – jelentette ki megválasztása után kedden Bóka János, a Fidesz új frakcióvezetője egy tévéinterjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Itt a történelmi csúcs a magyar tőzsdén!

Itt a történelmi csúcs a magyar tőzsdén!

Ma is elsősorban az iráni fejleményekre figyelnek a befektetők világszerte, de más fejlemények is borzolják a kedélyeket: az amerikai kereskedelmi főképviselő újabb, több tucat országot érintő vámintézkedéseket helyezett kilátásba a Trump-adminisztráció részéről, ráadásul eközben meredeken emelkedik az olaj ára, mivel felerősödtek a közel-keleti ellátási kockázatok. Ázsiában felemás kereskedést láthattunk, Európában és Amerikában egyelőre pozitív a kép. A magyar tőzsde az OTP-nek köszönhetően felülteljesített; a társaság megállapodást írt alá a Luminor megvásárlásáról, amely a Balti régió harmadik legnagyobb bankcsoportja. Az OTP végül történelmi csúccsal zárta a napot

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×