Infostart.hu
eur:
380.9
usd:
322.4
bux:
130284.26
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
A horvát parlament ülése. (MTI/EPA/Antonio Bat)
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

Az utolsó pillanatban sikerült megvédeni az alkotmányos rendet Horvátországban

A horvát parlament szombaton rendkívüli ülésén megszavazta az új alkotmánybírákat, miután a régi tagok többségének mandátuma éjfélkor lejárt.

A tizenhárom tagú alkotmánybíróság tíz tagja kapott bizalmat a horvát országgyűlésben, az ülést több televíziós csatorna is élőben közvetítette. A megválasztásukhoz a képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség a 151 fős parlamentben, vagyis 101 szavazatra. Az alkotmány szerint a bírákat a parlamenti képviselők választják meg nyolc évre. Az alkotmánybíróság elnökét pedig a bírósági bírák négy évre.

A legnagyobb ellenzéki szervezet, a Szociáldemokrata Párt (SDP) pénteken nem akart szavazni a bírójelöltekről, mert az Andrej Plenkovic horvát kormányfő elleni bizalmatlansági indítványa is napirenden volt. A kormányfő visszahívását az SDP kezdeményezte. Az indítványt pénteken 64 képviselő támogatta és 76 ellenezte, így elbukott. A kormányfő leváltásához 76 támogató szavazatra lett volna szükség a 151 fős parlamentben.

Gordan Jandrokovic házelnök ezért szombatra új ülést hívott össze, hogy biztosíthassák az alkotmányos rend megőrzését.

Zoran Milanovic horvát államfő, aki szombaton részt vett volna Párizsban a Notre-Dame székesegyház újbóli megnyitásán, lemondta hivatalos útját, hogy az új alkotmánybírák az elnöki hivatalban mielőbb letehessék esküjüket.

Horvátországnak az elnökválasztási folyamatban szükség van működő alkotmánybíróságra, mert anélkül nem lehetne a választást megtartani, nem volna lehetőség alkotmányjogi panasz benyújtására – mondta az államfő.

A zágrábi kormány december 29-re tűzte ki az elnökválasztás első fordulóját.

Az államfői tisztség megszerzéséért több jelölt is verseng, köztük a jelenlegi elnök, Zoran Milanovic.

A felmérések szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2025. január 12-ére írták ki.

Amennyiben most tartanák az elnökválasztást, a legújabb közvélemény-kutatások szerint Zoran Milanovic az első helyen végezne 37,40 százalékkal. A Promocija Plus intézet felmérése szerint a második helyen Milanovic legfőbb riválisa, Dragan Primorac, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által támogatott független jelölt áll 20,80 százalékkal, míg a harmadik helyen Marija Selak Raspudic szintén független jelölt végezne 10,40 százalékkal. Utóbbi kettő a jobboldali szavazók támogatására számít.

Címlapról ajánljuk
Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.

Vitalij Klicsko: Kijev az életéért küzd

Az ukrán főváros polgármestere drámai hangú interjúban számolt be a BBC-nek a hétfőre virradó éjjel történt tömeges orosz légicsapásról.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×