Szabadi István (Mi Hazánk) jelezte, hogy a hiteles tájékoztatás oly mértékben sérült az elmúlt időszakban, hogy a közmédia átalakítását alapvetően támogatják. Az a fajta tömegtájékoztatás és propagandaműködés, amelyet tapasztaltak, nem csak a Mi Hazánkat sújtotta, hanem a magyar embereket is, mert nem kaptak kellő információt.
Az ellenzéki párt vezérszónoka hiányolta, hogy függelékként csak a közszolgálati közalapítvány vagyonának az eszközoldali adatait közölték, azt nem, hogy például mennyi kötelezettséggel adják át a vagyont.
Arról is beszélt: nem lát garanciákat arra, hogy kiegyensúlyozott, független és a közérdeket szolgáló médiaszolgáltatási rendszer jön majd létre, ennek első jele pedig az, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg társadalmi egyeztetés.
Annak is fennáll a veszélye, hogy a kormányhoz közeli szervezetek jelöltjei kerülnek civil szervezetektől a testületbe – tette hozzá.
Tárkányi Zsolt (Tisza) felidézte, hogy amikor a Fidesz megbukott köztársasági elnökeiről kellett beszámolni, akkor Schmitt Pál esetét például agyonhallgatták a közmédiában és hasonló volt a minta a kegyelmi botrány esetében is, "elfelejtették" közhírré tenni.
Én újságíró voltam, maga meg egy propagandista – fordult Németh Balázs (Fidesz) képviselőhöz. Hozzátette: elhiszi, furcsa a fideszes képviselő számára, hogy a közmédiába újságírók kerültek.
Újságírás van vagy nem újságírás – rögzítette, hozzátéve: mindenki gondol valamit a világról, de akkor teszi jól a dolgát, ha ez nem jelenik meg a szakmai munkájában.
Arról, hogy hány évre és milyen összetétellel delegálnak majd a testületbe tagokat, felidézte a Médiatanács megalakulását, amit 100 százalékos fideszese részvétellel hoztak létre és ez kilenc év után megismétlődött.
Azt ígérte, valódi paritásos alapon, civil és szakmai kontroll mellett fogják ezeket a testületeket működtetni. Amit a közmédiában az elmúlt 16 évben láttak, azt pedig az egyetemeken elrettentő példaként fogják oktatni – jegyezte meg.
Zárszó
Hantosi István (Tisza) az előterjesztők nevében úgy reagált: alapvetően szervezeti átalakulás történik, a tartalmi kérdéseket következő körben szeretnék kinyitni. A 2010-es médiaszabályozás 2026-ban, ha csak a technológiai kérdésekre gondolnak, már nem aktuális, a médiatörvény pedig főként a lineáris szolgáltatásokra koncentrál – jegyezte meg.
Arról, hogy liberális-globalista átalakulás zajlik a M1-nél azt mondta: depolitizálás történt a csatornánál. Hantosi István felsorolt jelenleg futó műsorokat, mint például a Frakk a macskák réme, Mesék Mátyás királyról, a Egymillió lépés Magyarországon vagy az időjárás jelentés.
Felolvasott M1-en futó hír szalagcímeket is, és idézte hogyan számoltak be arról, hogy Polgár Judit visszautasította az államfő-jelöltséget, közte a Fidesz a KDNP reakcióját is. A csatorna nézettsége a négyszeresére nőtt az elmúlt egy hónap alatt – jegyezte meg, hozzátéve: a magyar embereket négyszeres mértékben jobban érdeklik az említett műsorok, mint az Önök háborús riogatása.
További felvetésre közölte: a törvény egyértelmű, a Független Közmédia Testületbe három tagot delegál a kormány és hármat az ellenzék, három kategóriában civil szervezetekre is javaslatot tesz a testület. Az ütemezésről elmondta: minden átalakulás esetén felmerül túl gyors vagy túl lassú, előkészítő feladatok zajlanak, mindenki abban érdekelt, hogy a lehető leghamarabb felálljanak ezek a testületek, amelyekben 16 év után megjelenhetnek ellenzéki képviselők és részt vehetnek a döntéshozatalban.
A megfelelő személyek megválasztására az elkövetkező egy-másfél hónapban sor kerülhet – jelezte, hozzátéve: ősszel átfogó médiaszabályozási reformot terveznek.
Elfogadták a Független Közmédia Testület alapító okiratát
Elfogadta az Országgyűlés 139 igen és 26 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a Közszolgálati Közalapítvány alapító okirata visszavonásáról, valamint a Független Közmédia Testület alapító okiratának elfogadásáról, induló vagyona megállapításáról szóló határozatot.
A határozat célja az új közszolgálati médiaszervezeti rendszer megalapozása.
A határozat egyrészt rendezi a Közszolgálati Közalapítvány megszűnéséhez kapcsolódó alapítói döntéseket, így különösen az alapító okirat visszavonását és a megszűnéskori vagyon jogi sorsát -a közalapítvány megszűnésével annak vagyona az államra visszaszáll –, másrészt megteremti a Független Közmédia Testület és annak irodája működésének alapító okirati, vagyoni, pénzügyi és átmeneti szervezeti feltételeit.
Az elfogadott határozat az új közszolgálati média intézményrendszerének a létrehozását az Országgyűlés döntéséhez köti. Az Országgyűlésnek ezért egyidejűleg kell gondoskodnia a megszűnő közalapítvány jogi lezárásáról, az új testület működésének megindításához szükséges alapító döntésekről, az induló vagyon megállapításáról, valamint az átmeneti időszakban a közfeladat-ellátás folyamatosságát biztosító rendelkezésekről.
A határozat a jogfolytonosság, a vagyoni és pénzügyi elszámolhatóság, a szervezeti működőképesség, valamint a levéltári szempontból jelentős iratok és nyilvános dokumentumok megőrzésének követelményeit is meghatározza.
A rendelkezések biztosítják, hogy a Közszolgálati Közalapítvány megszűnése ne eredményezzen működési, pénzügyi, munkáltatói vagy iratkezelési bizonytalanságot, és az új intézményrendszer a törvényben meghatározott feladatait az előírt törvényes határidőben megkezdhesse.




