Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, első védelmi miniszterhelyettes (j) a védelmi minisztérium kibővített vezetőségi ülésén Moszkvában 2021. december 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Több mint egy év után újra felvették a kapcsolatot az orosz és amerikai vezérkari főnökök

Tavaly október óta először folytattak közvetlen tárgyalásokat Oroszország és az Egyesült államok katonai vezetői, a megbeszélés központit témája az ukrajnai háború volt, miközben fokozódik a feszültség a két nagyhatalom között.

Charles Q. Brown tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke november 27-én telefonon egyeztetett orosz kollégájával, Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel - írja a Bloomberg híradása nyomán a Portfolio. Első alkalommal került sor beszélgetésre azóta, hogy az amerikai vezető 2023 októberében elfoglalta jelenlegi pozícióját. Az egyeztetés részleteiről nem adtak tájékoztatást.

"A vezetők számos globális és regionális biztonsági kérdést vitattak meg, beleértve a folyamatban lévő ukrajnai konfliktust is. Geraszimov tábornok kérésére Brown tábornok beleegyezett abba, hogy nem jelentik be proaktívan a hívást"

- áll a hivatalos közleményben.

A megbeszélés apropóját az Oroszország és az Egyesült Államok közötti feszültség újbóli kiéleződése adta. Miután Joe Biden leköszönő elnök engedélyezte az ukrán erőknek, hogy orosz területen vessenek be amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat, Moszkva erre válaszul olyan közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki, amely alkalmas nukleáris robbanófej hordozására is.

Az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta a két nagyhatalom közötti kommunikáció szinte teljesen megszakadt. Az utolsó magas szintű katonai egyeztetésre júniusban került sor, amikor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter beszélt orosz kollégájával, Andrej Belouszovval.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×