Infostart.hu
eur:
363.83
usd:
324.69
bux:
0
2026. október 14. szerda Helén
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Orosz-észak-koreai szerződés: ha egyiket támadják, a másik is védekezhet

A ratifikációs okiratok cseréje szerdán történt meg Moszkvában, a szerződés ezzel az aktussal lépett hatályba. A jegyzőkönyvet Andrej Rudenko orosz és Kim Cszson Gju észak-koreai külügyminiszter-helyettes írta alá. Arról, hogy a megállapodás életbe lépett, a Koreai Központi Távirati Iroda számolt be elsőként.

Hatályba lépett az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés - erősítette meg csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

A ratifikációs okiratok cseréje szerdán történt meg Moszkvában, a szerződés ezzel az aktussal lépett hatályba. A jegyzőkönyvet Andrej Rudenko orosz és Kim Cszson Gju észak-koreai külügyminiszter-helyettes írta alá. Arról, hogy a megállapodás életbe lépett, a Koreai Központi Távirati Iroda számolt be elsőként.

A jogi információk orosz hivatalos honlapján csütörtökön közzétett dokumentum szerint az átfogó stratégiai partnerségről szóló új szerződés határozatlan időre szól, ha valamelyik fél fel kívánja bontani, akkor erről írásban előre kell értesítenie a másik felet, és a szerződés az értesítés kézhezvételét követő egy év elteltével szűnik meg.

A dokumentum negyedik cikke szerint

amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és emiatt háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki,

minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

A szerződés egyebek között kimondja, hogy az egyik fél ellen irányuló fegyveres támadás közvetlen fenyegetése esetén a felek konzultációt tartanak álláspontjuk összehangolására és megállapodásra a megteendő intézkedésekben.

Egyúttal az Oroszországi Föderáció és a KNDK vállalta, hogy nem köt harmadik országokkal a másik fél ellen irányuló megállapodásokat, és nem engedi, hogy harmadik országok területüket a másik fél szuverenitásának, biztonságának és területi sérthetetlenségének megsértésére használják.

A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre az olyan közös tevékenységekre, amelyeknek a célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és a nemzetközi béke és biztonság biztosítása.

"A felek fejlesztik a cserekapcsolatokat és az együttműködést, és aktívan előmozdítják a közös kutatást a tudomány és a technológia területén, beleértve az olyan területeket, mint az űrkutatás, a biológia, a békés célú atomenergia, a mesterséges intelligencia, az információs technológia és más területek" - áll a dokumentumban.

Az orosz külügyminisztérium szerint a szerződés "hozzájárul a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez az orosz-észak-koreai baráti és együttműködési kapcsolatok új stratégiai szintjének megfelelően, ez egyúttal megfelel az új, igazságos, többpólusú világ kiépítése céljának, és a stabilitást segítve járul hozzá az oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítéséhez Északkelet-Ázsiában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben".

A szerződést, amelyet 2024. június 19-én Phenjanban írt alá Kim Dzsongün észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök, mindkét ország novemberben ratifikálta. A jóváhagyó okiratok kicserélése napján hatályát vesztette az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződés.

Címlapról ajánljuk
Az elemző szerint három forrásból finanszírozható az olimpia lebonyolításának költsége
Budapest 2036

Az elemző szerint három forrásból finanszírozható az olimpia lebonyolításának költsége

A szigorú fiskális politika és az euró bevezetése nem zárja ki, hogy Budapest 2036-ban nyári olimpiát rendezzen – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szenior elemzője. Németh Viktória szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság már nem támogatja a gigaberuházásokat, az olimpiai rendezésnek pedig illeszkednie kell az adott város hosszú távú fejlesztési koncepciójához.

Nincs megállás a parlamentben, megint összeülnek a képviselők

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025-ös beszámolójáról, valamint a két közmédia céggel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatokról tárgyal az Országgyűlés szerdán.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×