Infostart.hu
eur:
390.57
usd:
330.99
bux:
111046.97
2025. december 24. szerda Ádám, Éva
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Orosz-észak-koreai szerződés: ha egyiket támadják, a másik is védekezhet

A ratifikációs okiratok cseréje szerdán történt meg Moszkvában, a szerződés ezzel az aktussal lépett hatályba. A jegyzőkönyvet Andrej Rudenko orosz és Kim Cszson Gju észak-koreai külügyminiszter-helyettes írta alá. Arról, hogy a megállapodás életbe lépett, a Koreai Központi Távirati Iroda számolt be elsőként.

Hatályba lépett az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés - erősítette meg csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

A ratifikációs okiratok cseréje szerdán történt meg Moszkvában, a szerződés ezzel az aktussal lépett hatályba. A jegyzőkönyvet Andrej Rudenko orosz és Kim Cszson Gju észak-koreai külügyminiszter-helyettes írta alá. Arról, hogy a megállapodás életbe lépett, a Koreai Központi Távirati Iroda számolt be elsőként.

A jogi információk orosz hivatalos honlapján csütörtökön közzétett dokumentum szerint az átfogó stratégiai partnerségről szóló új szerződés határozatlan időre szól, ha valamelyik fél fel kívánja bontani, akkor erről írásban előre kell értesítenie a másik felet, és a szerződés az értesítés kézhezvételét követő egy év elteltével szűnik meg.

A dokumentum negyedik cikke szerint

amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és emiatt háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki,

minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

A szerződés egyebek között kimondja, hogy az egyik fél ellen irányuló fegyveres támadás közvetlen fenyegetése esetén a felek konzultációt tartanak álláspontjuk összehangolására és megállapodásra a megteendő intézkedésekben.

Egyúttal az Oroszországi Föderáció és a KNDK vállalta, hogy nem köt harmadik országokkal a másik fél ellen irányuló megállapodásokat, és nem engedi, hogy harmadik országok területüket a másik fél szuverenitásának, biztonságának és területi sérthetetlenségének megsértésére használják.

A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre az olyan közös tevékenységekre, amelyeknek a célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és a nemzetközi béke és biztonság biztosítása.

"A felek fejlesztik a cserekapcsolatokat és az együttműködést, és aktívan előmozdítják a közös kutatást a tudomány és a technológia területén, beleértve az olyan területeket, mint az űrkutatás, a biológia, a békés célú atomenergia, a mesterséges intelligencia, az információs technológia és más területek" - áll a dokumentumban.

Az orosz külügyminisztérium szerint a szerződés "hozzájárul a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez az orosz-észak-koreai baráti és együttműködési kapcsolatok új stratégiai szintjének megfelelően, ez egyúttal megfelel az új, igazságos, többpólusú világ kiépítése céljának, és a stabilitást segítve járul hozzá az oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítéséhez Északkelet-Ázsiában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben".

A szerződést, amelyet 2024. június 19-én Phenjanban írt alá Kim Dzsongün észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök, mindkét ország novemberben ratifikálta. A jóváhagyó okiratok kicserélése napján hatályát vesztette az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződés.

Címlapról ajánljuk
Itt van a reflux, itt van újra – mire figyeljünk az ünnepi szezonban?

Itt van a reflux, itt van újra – mire figyeljünk az ünnepi szezonban?

Ha ilyen panaszunk van, bizonyos ételeket és bizonyos italokat kerülni érdemes – erről beszélt Barkai László, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa, gasztroenterológus az InfoRádióban.

A januártól életbe lépő változásokról szólt az idei utolsó Kormányinfó

Az ünnepek miatt szokatlan időben, kedden délután fél 4-től kezdték a Kormányinfót. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt posztolta, hogy az év valószínűleg utolsó kormányülését tartották kedden. A Kormányinfón nem hangzott el nagy bejelentés, elsősorban a januártól életbe lépő változásokat ismertették. A kormányülésen szó esett a Benes-dekrétumokról is, Orbán Viktor tárgyalt szlovák kollégájával az ügyről – mondta Gulyás Gergely.
VIDEÓ
Új csúcsokkal kanyarodnak rá az ünnepekre az amerikai tőzsdék

Új csúcsokkal kanyarodnak rá az ünnepekre az amerikai tőzsdék

Folytatódik az év végi emelkedés a tőzsdéken, az MSCI All Country World Index hétfőn csúcsot döntött, az USA-ban az S&P 500 pedig tegnap már zsinórban a harmadik napja zárt emelkedéssel. Az ázsiai tőzsdéken ehhez képest csak oldalazás volt jellemző ma reggel, a legtöbb vezető ázsiai index alig mutat érdemi elmozdulást. Európában a tegnapi esés után ma reggel iránykereséssel indult a kereskedés, és délutánra sem alakult ki határozott irány, de a Stoxx 600 egy kis emelkedéssel is új csúcsra tudott menni. A karácsony előtti utolsó kereskedési napon számos előrehozott makroadatot kapunk, amelyek hatással lehetnek a kereskedés hangulatára. A következő napokban az ünnepek miatt változó lesz a tőzsdék nyitvatartása, erről szóló összefoglalónk itt olvasható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×