Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) belső szavazásán a párt elnökének megválasztott Friedrich Merz a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Filip Singer

Friedrich Merz a Zöldeket méltatta: mégsem lesz nagykoalíció?

A választások után tárgyalni kívánunk a politikai közép valamennyi demokratikus pártjával – mondta Friedrich Merz, a CDU elnöke és kancellárjelöltje, amikor arról beszélt egy interjúban, hogy pártja és a Zöldek között a törekvéseket tekintve nagy a hasonlóság.

Két hét múlva, december 16-án végleg megpecsételődik az immár kétpárti, a szociáldemokratákból és a Zöldek pártjából álló kisebbségi kormány sorsa. Az Olaf Scholz kancellár által kezdeményezett bizalmi szavazás eredménye minden bizonnyal a bukás parlamenti jóváhagyása lesz, és zöld jelzést kap az amúgy már hetek óta tartó kampány a február 23-i előre hozott választásokra.

Az előrejelzések szerint szinte biztos győztes a konzervatív CDU/CSU pártszövetség, de koalíciós partner egyelőre még kerestetik. Elemzők eddig azt valószínűsítették, hogy február 23. után Németországban – a 2021-ben tartott választások előtti időszakhoz hasonlóan – ismét nagykoalíció alakulhat a keresztény pártok és a szociáldemokraták részvételével.

Noha a még hivatalban lévő Olaf Scholz kancellár pártja kancellárjelöltjeként az SPD győzelmét tűzte ki célul, a felmérések szerint erre szinte semmi esély. Olyannyira nem, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai alapján az eddigi koalíciós partner Zöldek Pártja a konzervatívok esetleges szövetségeseként komoly riválisa lehet. Közvetve ezt erősítette meg a Bildnek adott nyilatkozatában Friedrich Merz. A CDU elnöke és kancellárjelöltje korábban nem éppen hízelgően nyilatkozott a Zöldekről, elítélve a gazdasági miniszter, Robert Habeck politikáját, annak részeként pedig az atomerőművek teljes bezárását.

Csaknem három hónappal a választások előtt azonban a CDU elnöke arról beszélt, hogy pártja és Zöldek között mégis csak van közös nevező, ennek kapcsán elsősorban a kül- és biztonságpolitikát emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezen a téren több a közös törekvés a Zöldekkel, mint az SPD-vel. A konzervatív politikus ezzel kapcsolatban Ukrajna támogatását emelte ki, ami azért is jelentős, mert az Oroszország által ostromlott ország segítése a választási kampány egyik legfőbb témája.

Az interjúban Merz a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Kijevnek történő átadását nem említette ugyan, ismert volt azonban, hogy a CDU eddig amellett foglalt állást. A konzervatív párthoz hasonlóan a Zöldek Pártja is ezt sürgette, szembeszállva a legkorszerűbb robotrepülőgépek szállítását mind a mai napig határozottan elutasító SPD-vel, illetve Scholz kancellárral is.

Friedrich Merz elutasította viszont azt a feltételezést, hogy Zöldekre vonatkozó kijelentései "koalíciós partnerkeresés" részét jelentették volna. Ezt igyekezett azzal is alátámasztani, hogy gazdaságpolitikai téren a CDU-nak egészen más a véleménye.

"Nem kívánunk koalíciós választási kampányt folytatni"

– hangoztatta Merz, hozzátéve, hogy pártja harcolni fog minden szavazatért. "A választások után tárgyalni kívánunk a politikai közép valamennyi demokratikus pártjával" – tette hozzá.

A legfrissebb közvélemény-kutatások ugyanakkor azt jelezték, hogy országosan növekszik a Zöldek támogatottság, a párt 13 százalékon áll, megközelítve a 15-16 százalékos SPD-t. Mindez még jelentősen változhat a február végi választásokig, és ennek alapján elemzők immár nem zárják ki, hogy a Zöldek Pártja a CDU/CSU koalíciós partnere lehet.

A parlamenti pártok népszerűségi listáját behozhatatlan fölénnyel, 30 százalék feletti támogatottsággal vezeti a CDU/CSU. A második helyen tartósan a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországért (AfD) párt áll, vele azonban egyetlen másik parlamenti párt sem hajlandó koalícióra lépni.

A CDU/CSU pártszövetség december 17-én hozza nyilvánosságra közös programját az előrehozott választásokra. Erre egy nappal azt követően, hogy a Bundestag megtartja a bizalmi szavazást a Scholz-kormányról.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×