Németországban az Olaf Scholz kancellár vezette, a liberális FDP kiválásával immár kisebbségivé vált. a szociáldemokrata SPD-ből és a Zöldek Pártjából álló kétpárti kormány továbbra is ahhoz ragaszkodik, hogy az előre hozott parlamenti választásokat csak március második felében tartsák. Az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDZ/CSU pártszövetség viszont rendíthetetlenül kitart amellett, hogy a rendkívüli választásokra január közepén kerüljön sor.

A Bundestag péntek délelőtt az ugyancsak ellenzéki és a CDU/CSU-hoz hasonlóan a Scholz-kormány teljes csődjét hangsúlyozó radikális jobboldali AfD párt kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott a kiút keresése érdekében, de az ülés semmilyen eredménnyel nem járt, teljes mértékben megmerevedtek a frontok. Miközben kancellárjelöltjével, Friedrich Merzcel az élen a CDU/CSU, valamint az AfD jövő szerdai parlamenti bizalmi szavazást és január 15-i választásokat követelt, az SPD és a Zöldek Pártja határozottan elutasította ezt. A kisebbségi kormány két pártja kitartott amellett, hogy bizalmi szavazásra csak januárban és választásokra március második felében kerülhet sor.

Az egyetlen változás csupán az volt, hogy a 2021 decemberében hivatalba lépett, akkor még hárompárti kormányból "kiebrudalt" szabad demokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner és vele együtt pártja immár az ellenzékkel együtt mielőbbi választásokat követelt. Sőt Lindner – aki az FDP elnöke is – hangsúlyozta azt is, hogy a következő, immár minden bizonnyal Friedrich Merz vezette kormányban is a pénzügyminiszteri tárcát kívánja vezetni. Mindez természetesen maga után vonná, hogy az FDP tagja legyen a választások után megalakuló kormánykoalíciónak. Ez azonban egyelőre felettébb bizonytalan, a párt támogatottsága ugyanis épp hogy megközelíti a a parlamentbe történő bejutáshoz szükséges 5 százalékos szavazati küszöböt.

Pénteki fejlemény az is, hogy bővült a kancellárjelöltek listája. Friedrich Merz már több hónap óta a konzervatív pártszövetség hivatalos kancellárjelöltje. A szociáldemokrata párt elnöksége pedig megerősítette, hogy kormánya kudarca ellenére a hivatalban lévő Olaf Scholz marad az SPD jelöltje a tisztségre. Akadt viszont egy új jelentkező, mégpedig a zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck személyében. Várható, hogy a miniszter a legrövidebb időn belül hivatalosan is bejelenti ezt, mint ahogy azt is, hogy pártja ehhez áldását adja. Elemzők szerint Robert Habeckből aligha lesz kancellár, a mindössze 12 százalékos támogatottsággal rendelkező Zöldek Pártjának azonban közvetve "jót tesznek" az ilyen ambíciók.

A péntek délutáni politikai képlet szerint a frontok teljes mértékben megmerevedtek. Olaf Scholz, illetve a szociáldemokraták a kisebbségi kormányra váró "sürgős teendőkre" hivatkozva elutasítják a januári választásokat és az ahhoz vezető, jövő heti parlamenti bizalmi szavazást. A CDU/CSU viszont kitart az általa követelt forgatókönyv mellett, amely januári előre hozott választásokhoz vezetne. Ennek alátámasztására azzal fenyeget, hogy semmilyen támogatást nem nyújt a kormány "sürgősségi" terveihez, amelyek – legalábbis az ígéretek alapján – az ipar, illetve a lakosság érdekeit szolgálják.

Az ellenzék azonban a fenyegetésen, illetve a lakosságra gyakorolt "nyomáson" kívül más eszközzel nem rendelkezik. Elemzők ezért arra számítanak, hogy az elkövetkező hetekre megbénulhat a parlamenti munka Németországban.