Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
European community flags
Nyitókép: Getty Images/WALTER ZERLA

Navracsics Tibor: a keleti EU-bővítés veszélyt jelenthet a kohéziós források felhasználására

Meglátása szerint el kell különíteni a bővítésre és a kohéziós célokra szánt forrásokat.

Minél kisebbek a regionális különbségek az EU-ban, annál több forrást és energiát lehet fordítani a versenyképesség növelésére, mivel ezáltal nem szükséges leszakadó régiók felzárkóztatását támogatni, és több forrást lehet költeni innovációra, ami a versenyben maradást szolgálja - jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán Brüsszelben.

Navracsics Tibor magyar elnökségi konferenciára és könyvbemutatóra érkezett a belga fővárosba, ahol az MTI-nek adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet: a versenyképesség növeléséhez az szükséges, hogy az uniós kohéziós politikája is ezt a kitűzött célt szolgálja. Mint mondta, több olyan uniós dokumentum is született az elmúlt időszakban, amely egyértelműen rávilágít arra, hogy az Európai Unió versenyképessége ma gyengébb, mint a nagy vetélytársaké, és ezek az elemzések is központba helyezik a kohéziós politika jelentőségét ezen a területen.

Navracsics reményét fejezte ki, hogy a november végi uniós tanácsülésen az illetékes miniszterek olyan dokumentumot fogadnak el, amely az elkövetkező pénzügyi időszakban egyrészt a kohéziós politikának nagy anyagi támogatást ad, másrészt pedig világosan elkülöníti az uniós bővítést ettől a területtől. Véleménye szerint a keleti bővítés - Ukrajna újjáépítése és Moldova felzárkóztatása - veszélyt jelenthet a kohéziós források felhasználására.

A miniszter komoly problémának nevezte az EU-n belüli elvándorlást, véleménye szerint a legsúlyosabb helyzet ezen a téren a délkelet-európai és balti országokban van. Mint mondta, meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek a fiatal képzett munkaerőt otthon tartja, és meg kell akadályozni a rurális területek elnéptelenedését.

A tárcavezető bizik benne, hogy a héten esedékes informális EU-csúcson az uniós tagállamok vezetői elfogadják a magyar elnökség által létrehozott versenyképességi paktumot. Mint mondta, annak alapelemei, amelyek a demográfiára, a versenyképességre, az adózásra, az innovációra koncentrálnak, hangsúlyos helyet foglalnak el, hiszen egyrészt ez az uniós magyar elnökség jelentős hozzájárulása, másrészt pedig az egész Európai Uniót erősebbé és jobbá teszik.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Amikor családpolitikai intézkedésekről beszélünk, gyakran az anyáknak és/vagy a gyermekeknek nyújtott támogatásokra, juttatásokra gondolunk. Szerencsére manapság már egyre több szó esik az apák szerepéről is, azonban még mindig nincsenek kellően támogatva a gyermekükről gondoskodó férfiak. A témával kapcsolatban számos tanulmány áll rendelkezésre, melyek egytől egyik megerősítik, hogy mind a gyermek, mind pedig a szülők szempontjából nagyon előnyös, ha az édesapa aktívan kiveszi a részét a gondozási feladatokból. De mi a helyzet Magyarországon? Azt biztosan kijelenthetjük, hogy hazánkban nagy igény mutatkozik az ún. bevonódó apaságra, ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy leggyakrabban a nők maradnak otthon GYED-en vagy GYES-en, illetve a gyermekgondozás és a háztartási feladatok később is nagyrészt rájuk hárulnak. Felmerül tehát a kérdés: mi akadályozza az apák részvételét és mi lehet a megoldás?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×