Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
310.68
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus párti elnökjelölt beszédet mond a Georgia állambeli Savannah városban tartott kampányrendezvényen 2024. szeptember 24-én. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Erik S. Lesser

Donald Trumpnak áll a zászló, de még nem lefutott az amerikai választás

Alaszka szavazóhelyiségén kívűl mindegyiket már bezárták az amerikai elnökválasztáson. A várakozásoknak megfelelően a hagyományosan republikánus államokat Donald Trump szerezte meg, és Kamala Harris is behúzta azokat az államokat, ahol esélyes volt. A csatatérállamok többségében még nem hirdettek győztest.

Magyar idő szerint fél hétkor a feldolgozott adatok alapján Donald Trump 230 elektori szavazatot szerzett meg, míg Kamala Harris 182 darabot az amerikai elnökválasztáson. A republikánus elnökjelölt négy csatatérállamban Pennsylvaniában, Michiganben, Wisconsinban és Georgiaban vezeti a versenyt, Észak-Karolinát pedig már megnyerte.

Ahogyan az várható volt, szoros a verseny a két jelölt között, az elemzők által előzetes jósolt államokat sorra megnyerte mindkét fél, a csatatér államokban azonban nagyon szoros a verseny.

Kamala Harris kampányának tagjai a CNN-nek korábban azt sugallták, hogy napokba telhet, mire kihirdetik az elnökválasztási verseny győztesét, és arra készülnek, hogy a jogi következmények hetekre elhúzódnak, függetlenül az eredménytől.

A Trump-kampány partiján a Palm Beach-i kongresszusi központban egyre jobb a hangulat. A The New York Times beszámolója szerint örömujjongástól volt hangos az óriási terem, amikor bejelentették, hogy a volt elnök fordított Pennsylvaniában.

Azok közül az államok közül, amelyekbenmár meghaladta a 90 százalékos feldolgozottságot a szavazatösszesítés, Floridában (30 elektori voks), Texasban (40), Ohióban (17), Indianában (11), Tennesseeben (11), Dél-Karolinában (9), Kentuckyban (8), Louisianában (8), Oklahomában (7), Iowában (6), Arkansasban (6) és Nyugat-Virginiában (4) Donald Trump, New Yorkban (28 voks), Illinois-ban (19), Marylandben (10), Rhode Islanden (4), Vermontban (3) és Delaware-ban (3) Kamala Harris győzött.

Az Egyesült Államokban a szavazásra jogosultak az új elnökről, a képviselőház összetételéről és a szenátusi helyek mintegy harmadáról voksoltak. A két elnökjelölt a republikánus Donald Trump és a demokrata párti Kamala Harris. Korábbi közlések szerint a 240 millió választásra jogosult csaknem egyharmada már a szavazás napja előtt leadta voksát személyesen vagy levélben.

Az országban 538 elektori szavazat alapján választják meg az új elnököt, vagyis az a jelölt nyer, aki ezekből legalább 270-et megszerez. Minden állam meghatározott számú vokssal rendelkezik, általában ezek mindegyikét az a jelölt kapja meg, akire többen szavaztak.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×