Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond, miután a 736 fős parlament és az annak tagjaival megegyező létszámú tartományi képviselők újraválasztották a szövetségi gyűlésben Berlinben 2022. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Adam Berry

"Rendkívüli" fogadtatásban részesült a német államfő egy athéni menekülttábor lakói által

A szó szoros értelmében rendkívül fogadtatásban részesítették a német államfőt egy athéni menekülttábor lakói. Háromnapos görögországi vizitjének második napján Frank-Walter Steinmeier ugyanis a görög hatóságok kíséretében "kívülről" tartott terepszemlét, ami végül félbeszakadt. A migránsok ugyanis a drótkerítés másik oldaláról meglehetősen felindultan reagáltak a vizitre.

A beszámolók szerint eljutott hozzájuk a hír, hogy Németország államfője keresi fel őket. Ez magyarázta, hogy a drótkerítéshez nyomulva szinte egymás hegyén-hátán próbáltak az annak túloldalán szemléző Steinmeierhez minél közelebb jutni. Olyannyira, hogy a biztonsági erők beavatkozásra volt szükség. Mindez nem volt "elég", a migránsok ugyanis a "Németország, Németország" kifejezést skandálták, és a tábor hatóságai által elkobzott papírjaikat követelték.

Értesülések szerint a helyzet annyira feszült volt, hogy a német elnöki látogatást ezért szakították félbe. Frank-Walter Steinmeiert ezt követően tájékoztatták arról, hogy egyre nagyobb számban érkeznek menekültek Görögországba. A hatóságok adatai szerint miközben a múlt évben 41 500 migráns érkezett, az idei esztendő első tíz hónapjában már több mint 48 000.

A 10,5 milliós Görögország számára a Földközi-tengeren keresztül érkező menekültek egyre nagyobb kihívást jelentnek.

Ami pedig további sorsukat illeti, többségüket vagy kitoloncolják, vagy "szerencsés esetben" másutt befogadják őket.

Feltételezések szerint erre utalhatott a "Németország, Németország" skandálása. Ismert ugyanis, hogy Németország a menekültek befogadása tekintetében a "legliberálisabb" uniós országnak számít évek óta.

A történtek arra indították az ugyancsak liberális politikus hírében álló Steinmeiert, hogy felhívást intézzen az európai kormányokhoz. A német államfő arra intett, hogy a menekültválság kezelésére a határok egyre erőteljesebb lezárása nem a megfelelő eszköz.

Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az európai társadalmak jelenlegi állapota megköveteli az érkezők számának tényleges csökkentését.

Az államfő közös európai megoldást szorgalmazott a menekültprobléma kezelésére. "Ha egymással hadakozunk, nem fogunk megoldást találni" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy elengedhetetlen a kormányok, illetve az államok együttműködése. A migráció problémája azonban nem tűnik el egyik napról a másikra - figyelmeztetett Frank-Walter Steinmeier.

Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Donald Trump támogatottja győzött

A Donald Trump amerikai elnök által támogatott Nasry Asfura konzervatív üzletembert hirdették ki győztesnek a hondurasi elnökválasztáson szerdán, három héttel a voksolás után.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×