Infostart.hu
eur:
382.02
usd:
328.04
bux:
109011.41
2025. december 5. péntek Vilma
Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond, miután a 736 fős parlament és az annak tagjaival megegyező létszámú tartományi képviselők újraválasztották a szövetségi gyűlésben Berlinben 2022. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Adam Berry

"Rendkívüli" fogadtatásban részesült a német államfő egy athéni menekülttábor lakói által

A szó szoros értelmében rendkívül fogadtatásban részesítették a német államfőt egy athéni menekülttábor lakói. Háromnapos görögországi vizitjének második napján Frank-Walter Steinmeier ugyanis a görög hatóságok kíséretében "kívülről" tartott terepszemlét, ami végül félbeszakadt. A migránsok ugyanis a drótkerítés másik oldaláról meglehetősen felindultan reagáltak a vizitre.

A beszámolók szerint eljutott hozzájuk a hír, hogy Németország államfője keresi fel őket. Ez magyarázta, hogy a drótkerítéshez nyomulva szinte egymás hegyén-hátán próbáltak az annak túloldalán szemléző Steinmeierhez minél közelebb jutni. Olyannyira, hogy a biztonsági erők beavatkozásra volt szükség. Mindez nem volt "elég", a migránsok ugyanis a "Németország, Németország" kifejezést skandálták, és a tábor hatóságai által elkobzott papírjaikat követelték.

Értesülések szerint a helyzet annyira feszült volt, hogy a német elnöki látogatást ezért szakították félbe. Frank-Walter Steinmeiert ezt követően tájékoztatták arról, hogy egyre nagyobb számban érkeznek menekültek Görögországba. A hatóságok adatai szerint miközben a múlt évben 41 500 migráns érkezett, az idei esztendő első tíz hónapjában már több mint 48 000.

A 10,5 milliós Görögország számára a Földközi-tengeren keresztül érkező menekültek egyre nagyobb kihívást jelentnek.

Ami pedig további sorsukat illeti, többségüket vagy kitoloncolják, vagy "szerencsés esetben" másutt befogadják őket.

Feltételezések szerint erre utalhatott a "Németország, Németország" skandálása. Ismert ugyanis, hogy Németország a menekültek befogadása tekintetében a "legliberálisabb" uniós országnak számít évek óta.

A történtek arra indították az ugyancsak liberális politikus hírében álló Steinmeiert, hogy felhívást intézzen az európai kormányokhoz. A német államfő arra intett, hogy a menekültválság kezelésére a határok egyre erőteljesebb lezárása nem a megfelelő eszköz.

Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az európai társadalmak jelenlegi állapota megköveteli az érkezők számának tényleges csökkentését.

Az államfő közös európai megoldást szorgalmazott a menekültprobléma kezelésére. "Ha egymással hadakozunk, nem fogunk megoldást találni" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy elengedhetetlen a kormányok, illetve az államok együttműködése. A migráció problémája azonban nem tűnik el egyik napról a másikra - figyelmeztetett Frank-Walter Steinmeier.

Címlapról ajánljuk
Karácsonyi roham ide vagy oda, a kereskedelmi szövetség borúsnak látja a helyzetet

Karácsonyi roham ide vagy oda, a kereskedelmi szövetség borúsnak látja a helyzetet

Az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint még egy erős karácsonyi roham sem fogja egyenesbe hozni a kiskereskedelmi forgalom éves alakulását. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint az árrésstopnak nincs jelentős hatása az élelmiszer-kereskedelem növekedésére, miközben az intézkedés jelentős károkat okoz az üzletláncoknak.

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta: ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Üres lakásokból elérhető otthonok: ez a Fővárosi Lakásügynökség válasza a lakhatási válságra

Üres lakásokból elérhető otthonok: ez a Fővárosi Lakásügynökség válasza a lakhatási válságra

A Habitat for Humanity Magyarország elemzése szerint tavaly közel 2,9 millió ember, vagyis a népesség 30,3 százaléka élt lakhatási szegénységben. Ezzel párhuzamosan 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban az ingatlanok ára az EU-ban. Budapesten a tartós lakhatási válság csak tovább éleződik. Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, a fővárosban az átlagos bérletidíj lakásmérettől függetlenül 280 ezer Ft volt havonta az első félévben, a panellakások átlagos budapesti négyzetméterára 2025-ben pedig 1,08–1,14 millió forint, ami egy 40–44 m²-es, 1,5 szobás panel esetében körülbelül 43–50 millió forintos árszintet jelent. Ebben a közegben kínál megfizethetőbb és biztonságos bérleti alternatívát a Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt.-n belül létrehozott nonprofit program, a Fővárosi Lakásügynökség. Reider Gabriella, többéves szociális és műszaki tapasztalattal, valamint a szervezetnél korábban végzett munkával a háta mögött 2025. márciusa óta vezeti a szervezetet. Többek között arról kérdeztük, vajon hány üresen, kihasználatlanul álló ingatlan lehet Budapesten, miért éri meg a lakástulajdonosoknak az ügynökségen keresztül kiadni az ingatlanjukat, milyen kötelezettségei vannak a bérlőknek és hogy mégis mi a Lakásügynökség szerepe a hazai bérlakásszegmens fejlesztésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×