Infostart.hu
eur:
364.42
usd:
311.14
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Párizsban 2024. június 12-én. Macron pártja a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon alulmaradt a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párttal szemben, emiatt az államfő feloszlatta a nemzetgyűlést és június 30-ára új parlamenti választásokat írt ki.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Kemény hangú üzenetet küldött a francia elnök a Közel-Keletre

Emmanuel Macron csütörtökön azonnali tűzszünetre szólított fel Libanonban, valamint annak nemzetközi támogatására, hogy a libanoniak „visszaszerezzék sorsuk irányítását”.

„A háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni. Tűzszünet kell Libanonban, azért, hogy bebizonyítsuk, hogy a legrosszabb még nincs megírva, és hogy lehetővé tegyük a libanoniak számára, hogy visszaszerezzék sorsuk irányítását” – mondta az államfő csütörtökön a Libanon támogatására Párizsban összehívott nemzetközi konferencia megnyitóján.

A nemzetközi közösségnek „össze kell fognia, és támogatnia kell az agresszió befejezésére és az azonnali tűzszünet létrehozására irányuló erőfeszítéseket” – hangsúlyozta Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnök. A konferencia célja a nemzetközi közösség mozgósítása és mintegy 500 millió euró összegyűjtése az Izrael és a Hezbollah, az Irán támogatását élvező libanoni síita fegyveres szervezet közötti konfliktus miatt elmenekült emberek megsegítésére. Emmanuel Macron bejelentette, hogy Franciaország 100 millió eurót irányoz elő, és „hozzájárul a libanoni hadsereg felszereléséhez” annak érdekében, hogy a tűzszünet elérése után bevethető legyen az ország déli részén.

Németország 96 millió eurót ajánlott fel.

„Követeljük, hogy a Hezbollah hagyjon fel a provokációkkal (...) és az (Izrael elleni) csapásokkal – jelentette ki a francia elnök. – Izrael tapasztalatból tudja, hogy katonai sikerei nem feltétlenül jelentenek győzelmet Libanonban” – tette hozzá, utalva a Hezbollah vezetésének likvidálására a sorozatos légicsapásokban és az izraeli hadsereg szárazföldi hadműveletében.

„Sok szó esik civilizációk háborújáról (...) Nem vagyok biztos abban, hogy egy civilizációt meg lehet védeni úgy, hogy barbárságot követünk el” – fogalmazott Emmanuel Macron.

António Guterres ENSZ-főtitkár videoüzenetében felszólította „a libanoni vezetőket, hogy határozottan lépjenek fel az állami intézmények megfelelő működésének biztosítása érdekében, azért, hogy az ország sürgős politikai és biztonsági kihívásainak meg tudjanak felelni”. „Arra bátorítom a feleket, hogy erősítsék meg ezen állami intézmények, köztük a libanoni fegyveres erők támogatását, amelyek létfontosságúak a biztonságos és békés jövő építésében” – mondta, valamint csatlakozott a libanoni tűzszünetre vonatkozó felhívásokhoz.

A konferencián több mint hetvenen vettek részt, köztük a német és a kanadai diplomácia vezetője, Annalena Baerbock és Mélanie Joly, az Európai Unió részéről Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, valamint 15 nemzetközi szervezet képviselője. A közel két éve politikai válságba süllyedt Libanon jelenleg az Irán által támogatott iszlamista mozgalom és Izrael közötti háború színtere.

Az összecsapások, amelyek főként az ország déli részén zajlanak, az ENSZ szerint több mint 800 ezer embert kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. Franciaország, több nyugati országhoz hasonlóan, úgy véli, hogy a diplomáciai megoldás „az egyetlen életképes megoldás Libanon és Izrael számára egyaránt”, ahol szintén 60 ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Hezbollah támadásai miatt.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Lakáshitelesek százezreiről dönt a Tisza-kormány: Magyar Péterék kezében a törlesztőrészletek sorsa

Akár 30-40 százalékkal is megugorhat a törlesztőrészlete egyes jelzáloghiteleknek, ha az új kormány véget vet az Orbán-kormány egyik ikonikus pénzügyi intézkedésének, a kamatstopnak. Egy ekkora törlesztőrészlet-emelkedés azonban egyáltalán nem lenne tipikus: a kamatstoposok többsége megúszná 10 százalék körüli vagy alatti, havi néhány ezer forintos tehernövekedéssel. Megkérdeztük az MNB-t, mennyi jelzáloghitel áll még a kamatstop alatt, és kiderült: darabszám szerint 216 ezer szerződésről, vagyis a meglévő jelzáloghitelek 26%-áról, állomány alapján pedig 848 milliárd forintnyi tartozásról, a jelzáloghitel-tartozások 11%-áról beszélünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×