Infostart.hu
eur:
355.88
usd:
308.48
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka sajtótájékoztatót tart Kijevben 2023. december 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajna elhúzódó, kilátástalan háborúba került

Valerij Zaluzsnij nyugalmazott ukrán tábornok kedden Londonban szólalt meg a jelenlegi harctéri helyzetről. A nagykövetként szolgáló férfi szerint szinte lehetetlen kilábalni az Oroszországgal folytatott "elhúzódó" háborúból, miközben a NATO-hadseregek idejétmúlt technikákra alapoznak.

Valerij Zaluzsnij, Ukrajna volt főparancsnoka és jelenlegi brit nagykövete október 17-én a londoni Chatham House-ban tartott beszédében arról beszélt, hogy szinte lehetetlen kikerülni az Oroszországgal szembeni "elhúzódó" háborús állapotból - írja a The Kyiv Independent beszámolója nyomán az Index.

Megismételte, hogy a Nyugat 2023-ban nem biztosított Ukrajnának elég fegyvert, ezért nem tudott "jelentős sikereket elérni" Oroszországgal szemben a nyári offenzíva során.

"Következésképpen az elhúzódó háború állapotába kerültünk. Személyes véleményem szerint a kiút ebből az elhúzódó háborúból… szinte lehetetlennek tűnik" - tette hozzá.

Az egykori parancsnok ezen kívül több megállapítást is tett az ukrajnai háború kapcsán:

  • a "kollektív Nyugat" valóban létezik, Ukrajna a fejlett nyugati országok csoportját tekinti annak;
  • a világon számos autoriter ország van, ahol a hatalom nagymértékben egy kézben összpontosul;
  • vannak olyan országok, amelyeknek a történelmi események és népeik törekvései következtében sikerült elszakadniuk a tekintélyelvű birodalmaktól és rezsimektől;
  • Ukrajna 10 éve küzd a függetlenségéért, az ukránok a civilizált nyugati világban akarnak élni;
  • ami ma Ukrajnában történik, annak oka, hogy a kollektív Nyugat nem hajlandó befolyásolni a globális biztonsági rendszert, annak természetes következménye;
  • a Nyugat félelemben tartása érdekében Putyin még ma is vörös vonalakról és atomfegyverekről beszél, a nyugati politikusok pedig - "választóik túszaként" - egyre inkább azért imádkoznak, hogy elkerüljék az eszkalációt;
  • a kollektív Nyugat nem hitt Ukrajnában, majd - félve vagy egy atomháborútól vagy az eszkalációtól - nem biztosította a szükséges mennyiségű fegyvert;
  • Kína, Észak-Korea és Irán összefogott Oroszország körül, de nem Ukrajna ellen egyesültek;
  • háború van, akár akarják, akár nem;
  • az ukránok látják a győzelmet, amelyhez három alapvető érzésre van szükség: a biztonság érzésére, érezni kell a korlátlan fejlődési lehetőségeket, valamint minden ukránnak úgy kell éreznie, hogy otthon van.

Ukrajna brit nagykövete a háborút korábban patthelyzetként jellemezte, megjegyzése ellentétben állt azzal a szemlélettel, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya nyilvánosan hangoztatott, és ez a hírek szerint nézeteltérést váltott ki a felek között - írja a lap. Valerij Zaluzsnij figyelmeztetett, hogy

Oroszország Ukrajna elleni háborúja "pozicionális" szakaszba lép, amelyet a "statikus és felőrlő harcok" jellemeznek, ami szerinte lehetővé teszi az oroszok számára, hogy helyreállítsák katonai erejüket.

A volt főparancsnok ezen felül úgy látja, a NATO-tagállamok haderői továbbra is "a koreai háborúból örökölt" biztonsági elvekre és fegyverekre támaszkodnak, amik már nem relevánsak a modern hadviselésben. Hangsúlyozta: nem lesz az 1953-as modell szerinti háború.

A frontvonal drónokkal és más pilóta nélküli rendszerekkel való majdnem teljes telítettsége tovább változtatta a hadviselés módját. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a modern hadviselés olyan új technológiákat hozott a csatatérre, mint a drónok és a mesterséges intelligencia. Hozzátette, nem lehetséges olyan mennyiségben rakétákat, repülőgépeket, hajókat gyártani, mint amit a modern hadviselés megkövetel, így ezek egyre kevésbé lesznek hatékonyak.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×