Infostart.hu
eur:
390.7
usd:
340.04
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka sajtótájékoztatót tart Kijevben 2023. december 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajna elhúzódó, kilátástalan háborúba került

Valerij Zaluzsnij nyugalmazott ukrán tábornok kedden Londonban szólalt meg a jelenlegi harctéri helyzetről. A nagykövetként szolgáló férfi szerint szinte lehetetlen kilábalni az Oroszországgal folytatott "elhúzódó" háborúból, miközben a NATO-hadseregek idejétmúlt technikákra alapoznak.

Valerij Zaluzsnij, Ukrajna volt főparancsnoka és jelenlegi brit nagykövete október 17-én a londoni Chatham House-ban tartott beszédében arról beszélt, hogy szinte lehetetlen kikerülni az Oroszországgal szembeni "elhúzódó" háborús állapotból - írja a The Kyiv Independent beszámolója nyomán az Index.

Megismételte, hogy a Nyugat 2023-ban nem biztosított Ukrajnának elég fegyvert, ezért nem tudott "jelentős sikereket elérni" Oroszországgal szemben a nyári offenzíva során.

"Következésképpen az elhúzódó háború állapotába kerültünk. Személyes véleményem szerint a kiút ebből az elhúzódó háborúból… szinte lehetetlennek tűnik" - tette hozzá.

Az egykori parancsnok ezen kívül több megállapítást is tett az ukrajnai háború kapcsán:

  • a "kollektív Nyugat" valóban létezik, Ukrajna a fejlett nyugati országok csoportját tekinti annak;
  • a világon számos autoriter ország van, ahol a hatalom nagymértékben egy kézben összpontosul;
  • vannak olyan országok, amelyeknek a történelmi események és népeik törekvései következtében sikerült elszakadniuk a tekintélyelvű birodalmaktól és rezsimektől;
  • Ukrajna 10 éve küzd a függetlenségéért, az ukránok a civilizált nyugati világban akarnak élni;
  • ami ma Ukrajnában történik, annak oka, hogy a kollektív Nyugat nem hajlandó befolyásolni a globális biztonsági rendszert, annak természetes következménye;
  • a Nyugat félelemben tartása érdekében Putyin még ma is vörös vonalakról és atomfegyverekről beszél, a nyugati politikusok pedig - "választóik túszaként" - egyre inkább azért imádkoznak, hogy elkerüljék az eszkalációt;
  • a kollektív Nyugat nem hitt Ukrajnában, majd - félve vagy egy atomháborútól vagy az eszkalációtól - nem biztosította a szükséges mennyiségű fegyvert;
  • Kína, Észak-Korea és Irán összefogott Oroszország körül, de nem Ukrajna ellen egyesültek;
  • háború van, akár akarják, akár nem;
  • az ukránok látják a győzelmet, amelyhez három alapvető érzésre van szükség: a biztonság érzésére, érezni kell a korlátlan fejlődési lehetőségeket, valamint minden ukránnak úgy kell éreznie, hogy otthon van.

Ukrajna brit nagykövete a háborút korábban patthelyzetként jellemezte, megjegyzése ellentétben állt azzal a szemlélettel, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya nyilvánosan hangoztatott, és ez a hírek szerint nézeteltérést váltott ki a felek között - írja a lap. Valerij Zaluzsnij figyelmeztetett, hogy

Oroszország Ukrajna elleni háborúja "pozicionális" szakaszba lép, amelyet a "statikus és felőrlő harcok" jellemeznek, ami szerinte lehetővé teszi az oroszok számára, hogy helyreállítsák katonai erejüket.

A volt főparancsnok ezen felül úgy látja, a NATO-tagállamok haderői továbbra is "a koreai háborúból örökölt" biztonsági elvekre és fegyverekre támaszkodnak, amik már nem relevánsak a modern hadviselésben. Hangsúlyozta: nem lesz az 1953-as modell szerinti háború.

A frontvonal drónokkal és más pilóta nélküli rendszerekkel való majdnem teljes telítettsége tovább változtatta a hadviselés módját. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a modern hadviselés olyan új technológiákat hozott a csatatérre, mint a drónok és a mesterséges intelligencia. Hozzátette, nem lehetséges olyan mennyiségben rakétákat, repülőgépeket, hajókat gyártani, mint amit a modern hadviselés megkövetel, így ezek egyre kevésbé lesznek hatékonyak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×