Infostart.hu
eur:
364.17
usd:
310.68
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Rendőrök kísérik a németországi Solingenben két nappal korábban elkövetett késes támadás gyanúsítottját egy rendőrségi járműhöz Karlsruhéban 2024. augusztus 25-én. A 26 éves férfi önként adta fel magát a hatóságoknak, miután augusztus 23-án az észak-rajna-vesztfáliai város fennállásának 650. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen válogatás nélkül járókelőket szúrt le egy késsel. A támadó három ember halálát okozta és nyolcat megsebesített, a súlyosan sérültek már mind túl vannak az életveszélyen.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Uli Deck

Az újabb merényletkísérlet után tovább szigoríthatják a német biztonsági csomagot

A Bundesrat által visszadobott biztonsági törvénycsomag szigorítása mellett érvelőknek segíthet a hét végén meghiúsított berlini merényletkísérlet: több jogkört szánnak a német titkosszolgálatoknak, miután most is egy külföldi társhatóság "súgott".

Ha nem is bukott meg de egyelőre nem ment át a német parlamenten a koalíciós kormány úgynevezett biztonsági csomagja. A szigorításokat mindenekelőtt a konzervatív ellenzéki CDU/CSU, valamint az ugyancsak ellenzéki radikális jobboldali AfD sürgette, de a Scholz-kormány elismerte, hogy ez elengedhetetlen. A koalíció ezt követően dolgozta ki azt a csomagtervet, amely az előirányzott intézkedéseket tartalmazta, különös tekintettel az illegális migráció megfékezésére, a kitoloncolások felgyorsítására, valamint a terrortámadások, mindenekelőtt az utóbbi időben rendkívüli módon megszaporodott késes támadások megfékezésére.

A Bundestag múlt pénteki szavazásán 361 képviselő elfogadta a törvényjavaslatot, 290 volt ugyanakkor a nemmel szavazók száma, de a koalíció törvényjavaslata részben megbukott a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanácsban, a Bundesratban. A testület kifogást emelt a tervezet azon része ellen, amely nagyobb jogköröket sürget a rendfenntartó erők számára a terrorizmus elleni küzdelemben.

A történtek nyomán a parlamenti jogrendnek megfelelően a Bundestag, illetve a Bundesrat úgynevezett közvetítői bizottságának eljárására van szükség.

A legfrissebb fejlemények után azonban minden valószínűség szerint tovább késhet az intézkedéscsomag elfogadása. Berlinben ugyanis a hét végén őrizetbe vettek egy líbiai férfit, aki feltételezések szerint terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen. A férfi a rendőrség gyanúja szerint kapcsolatban áll az Iszlám Állam terrorszervezettel. A Bild című lap úgy értesült, hogy egy külföldi hírszerző szolgálat figyelmeztette Németországot a veszélyre. A gyanú szerint az izraeli nagykövetség ellen tervezett, de meghiúsított támadás ismét kiélezte a "szükséges szigorral" kapcsolatos vitát.

A férfi az Iszlám Állam feltételezett támogatója volt. Líbiából érkezett Németországba állítólag 2022 végén, és nem sokkal később menedékjogot kért. 2023 szeptemberében ezt azonban elutasították, kitoloncolásra azonban nem került sor.

Az illetékes hatóságok máris "lecsaptak" a történtekre. Az ARD közszolgálati médium értesülése szerint a rendőrség most arra a következtetésre jutott, hogy "újraértékeli" elsősorban a berlini zsidó, illetve izraeli létesítmények védelmét. Ugyancsak az ARD számolt be arról, hogy több jogkört követelnek a német titkosszolgálatok számára. Ezzel kapcsolatban a türingiai tartományi alkotmányvédelmi hivatal vezetőjét idézte, aki arra mutatott rá, hogy a feltételezett berlini merényletkísérlettel kapcsolatos információ egy külföldi titkosszolgálattól érkezett.

Egyrészt "örvendetes", hogy működik a titkosszolgálatok közötti,a bizalomra épülő kooperáció, ugyanakkor a német szolgálatok információs és adatgyűjtési képességeit is javítani kell

– fogalmazott.

Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Hendrik Wüst szerint a német biztonsági hatóságok számára biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a terroristák és más bűnözők felkutatását az interneten és a közösségi médiában.

Értesülések szerint noha a vonatkozó törvénytervezet jelenleg a Bundestag, illetve a Bundesrat közös közvetítői bizottsága előtt van, "gyorsított eljárás" nem valószínű. A bizottságnak szakértők szerint ugyanis figyelembe kell vennie a hétvégi feltételezett merényletkísérlet után elhangzott biztonsági követeléseket is. Az ARD ezel kapcsolatban a CDU/CSU Bundestag-frakciójának vezetőjét idézte, aki szerint az említett intézkedésekkel bővíteni, illetve javítani kell a kormánykoalíció biztonsági csomagtervét.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×