eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Rendőrök kísérik a németországi Solingenben két nappal korábban elkövetett késes támadás gyanúsítottját egy rendőrségi járműhöz Karlsruhéban 2024. augusztus 25-én. A 26 éves férfi önként adta fel magát a hatóságoknak, miután augusztus 23-án az észak-rajna-vesztfáliai város fennállásának 650. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen válogatás nélkül járókelőket szúrt le egy késsel. A támadó három ember halálát okozta és nyolcat megsebesített, a súlyosan sérültek már mind túl vannak az életveszélyen.
Nyitókép: MTI/AP/dpa/Uli Deck

Az újabb merényletkísérlet után tovább szigoríthatják a német biztonsági csomagot

A Bundesrat által visszadobott biztonsági törvénycsomag szigorítása mellett érvelőknek segíthet a hét végén meghiúsított berlini merényletkísérlet: több jogkört szánnak a német titkosszolgálatoknak, miután most is egy külföldi társhatóság "súgott".

Ha nem is bukott meg de egyelőre nem ment át a német parlamenten a koalíciós kormány úgynevezett biztonsági csomagja. A szigorításokat mindenekelőtt a konzervatív ellenzéki CDU/CSU, valamint az ugyancsak ellenzéki radikális jobboldali AfD sürgette, de a Scholz-kormány elismerte, hogy ez elengedhetetlen. A koalíció ezt követően dolgozta ki azt a csomagtervet, amely az előirányzott intézkedéseket tartalmazta, különös tekintettel az illegális migráció megfékezésére, a kitoloncolások felgyorsítására, valamint a terrortámadások, mindenekelőtt az utóbbi időben rendkívüli módon megszaporodott késes támadások megfékezésére.

A Bundestag múlt pénteki szavazásán 361 képviselő elfogadta a törvényjavaslatot, 290 volt ugyanakkor a nemmel szavazók száma, de a koalíció törvényjavaslata részben megbukott a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanácsban, a Bundesratban. A testület kifogást emelt a tervezet azon része ellen, amely nagyobb jogköröket sürget a rendfenntartó erők számára a terrorizmus elleni küzdelemben.

A történtek nyomán a parlamenti jogrendnek megfelelően a Bundestag, illetve a Bundesrat úgynevezett közvetítői bizottságának eljárására van szükség.

A legfrissebb fejlemények után azonban minden valószínűség szerint tovább késhet az intézkedéscsomag elfogadása. Berlinben ugyanis a hét végén őrizetbe vettek egy líbiai férfit, aki feltételezések szerint terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen. A férfi a rendőrség gyanúja szerint kapcsolatban áll az Iszlám Állam terrorszervezettel. A Bild című lap úgy értesült, hogy egy külföldi hírszerző szolgálat figyelmeztette Németországot a veszélyre. A gyanú szerint az izraeli nagykövetség ellen tervezett, de meghiúsított támadás ismét kiélezte a "szükséges szigorral" kapcsolatos vitát.

A férfi az Iszlám Állam feltételezett támogatója volt. Líbiából érkezett Németországba állítólag 2022 végén, és nem sokkal később menedékjogot kért. 2023 szeptemberében ezt azonban elutasították, kitoloncolásra azonban nem került sor.

Az illetékes hatóságok máris "lecsaptak" a történtekre. Az ARD közszolgálati médium értesülése szerint a rendőrség most arra a következtetésre jutott, hogy "újraértékeli" elsősorban a berlini zsidó, illetve izraeli létesítmények védelmét. Ugyancsak az ARD számolt be arról, hogy több jogkört követelnek a német titkosszolgálatok számára. Ezzel kapcsolatban a türingiai tartományi alkotmányvédelmi hivatal vezetőjét idézte, aki arra mutatott rá, hogy a feltételezett berlini merényletkísérlettel kapcsolatos információ egy külföldi titkosszolgálattól érkezett.

Egyrészt "örvendetes", hogy működik a titkosszolgálatok közötti,a bizalomra épülő kooperáció, ugyanakkor a német szolgálatok információs és adatgyűjtési képességeit is javítani kell

– fogalmazott.

Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Hendrik Wüst szerint a német biztonsági hatóságok számára biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek lehetővé teszik a terroristák és más bűnözők felkutatását az interneten és a közösségi médiában.

Értesülések szerint noha a vonatkozó törvénytervezet jelenleg a Bundestag, illetve a Bundesrat közös közvetítői bizottsága előtt van, "gyorsított eljárás" nem valószínű. A bizottságnak szakértők szerint ugyanis figyelembe kell vennie a hétvégi feltételezett merényletkísérlet után elhangzott biztonsági követeléseket is. Az ARD ezel kapcsolatban a CDU/CSU Bundestag-frakciójának vezetőjét idézte, aki szerint az említett intézkedésekkel bővíteni, illetve javítani kell a kormánykoalíció biztonsági csomagtervét.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×