A politikai helyzetet ismerve, a hétvégi eredmények nem hoztak nagy változást Moldovában: Maia Sandu hivatalban lévő moldovai elnök a voksok 41,92 százalékát, legfőbb kihívója, a függetlenként induló – de amúgy a Moldova Köztársasági Szocialista Párt által indított – Alexandr Stoianoglo volt főügyész pedig a szavazatok 26,35 százalékát szerezte meg a vasárnap tartott elnökválasztás első fordulójában, és ezzel ők jutottak be a választás második fordulójába. A moldovai törvények értelmében, mivel a jelöltek egyike sem szerezte meg a voksok több mint felét, második fordulót kell tartani november 3-án, az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölttel, vagyis a Nyugat-barát Maia Sanduval és Stoianogloval, akit a hagyományosan oroszbarát szocialista párt támogat.

Pászkán Zsolt, a Külügyi Intézet külső munkatársa szerint az nem volt kétséges, hogy ki nyeri az első fordulót, az viszont már annál inkább, hogy ki lesz a befutó a második fordulóban. „Ezt most a legnehezebb megmondani, még a négy évvel ezelőtti elnökválasztásból is nehéz kiindulni, amikor szintén Maia Sandu győzött az első fordulóban, a mostaninál kevesebb százalékkal, de akkor Igor Dodon – szintén – szocialista képviselővel mérkőzött meg, az akkor hivatalban lévő elnökkel, és a második fordulóban növelte is az előnyét” – idézte vel a szakértő.

Csakhogy azóta történtek alapvető változások, négy évvel ezelőtt ugyanis a mostani harmadik helyezett, Renato Usatii akkor egyértelműen Dodon-ellenes kampányt folytatott, ami hozzájárult ahhoz, hogy a második fordulóban Maia Sandu ellenzéki jelöltként tarolt. Most ez viszont megfordult: Maia Sandu hivatalban lévő elnökként indult egy meglehetősen rosszul szereplő párt, az Európa-párti Cselekvés és Szolidaritás Párt (Partidul Acțiune si Solidaritate, PAS) jelöltjeként. Ebben a helyzetben nem kizárt, hogy az ellenzék összefog, és akkor nagyon „izzasztó” lehet Sandu számára a második forduló.

A fenti képet némileg árnyalja az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye. Mint ismeretes, Moldova „présben” van az uniós közeledés és az orosz befolyás között. Pászkán Zsolt elmondása szerint a népszavazást Maia Sandu azért „erőltette át” a parlamenten a pártjával, hogy segítse őt az elnökválasztási kampányban. Ez azonban meglehetősen felemás eredményt hozott, ugyanis vasárnap éjjel, valamivel a 90 százalék alatti feldolgozottságig a „nem”-ek vezettek, hétfő reggelre viszont már 50-50 százalékra változott az eredmény.

Utóbbi magyarázata az, hogy a diaszpórában leadott szavazatok később érkeztek be, és ezek végül át is lendítették az állást (50,08:49,92) amivel viszont van egy nagy gond – jegyezte meg a Külügyi Intézet külső munkatársa. Mint mondta, egyértelmű, hogy az Oroszországban dolgozó több százezer moldovait gyakorlatilag kizárták a népszavazásból, hiszen a 293 külföldi szavazókörből csupán kettő volt a kontinensnyi országban. Az volt a cél, hogy a Nyugaton dolgozók szavazhassanak, az Oroszországban lévők pedig ne, ami Pászkán Zsolt szerint a második fordulóban könnyen visszaüthet, ugyanis ez még jobban megnöveli a Moldovában élők PAS-ellenességét.