Az elmúlt hónapok iszlamista hátterű terrortámadásai, a több halálos áldozatot, köztük egy fiatal rendőr halálát követelő mannheimi, majd solingeni késes támadás után rendkívüli módon felerősödtek a biztonsági intézkedések szigorítását célzó, elsősorban az ellenzéki CDU/CSU és az AfD által hangsúlyozott követelések. A történtek nyomán a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a szabad demokrata FDP alkotta kormánykoalíció is egyetértett ennek szükségességével. A kormány ezt követően dolgozta ki azt a csomagtervet, amely az előirányzott intézkedéseket tartalmazta, különös tekintettel az illegális migráció megfékezésére,a kitoloncolások felgyorsítására, valamint a terrortámadások, mindenekelőtt az utóbbi időben rendkívüli módon megszaporodott késes támadások megfékezésére.

A tervezet azonban erősen megosztotta a parlamenti pártokat. Friedrich Merz, a konzervatív pártszövetség kancellárjelöltje már a pénteki szavazás előtt közölte, hogy a CDU/CSU a tervezett intézkedéseket elégtelennek tartja, és hasonlóan foglalt állást az AfD is. Az abban foglaltaknak ugyanakkor a koalíciós pártok soraiban is voltak ellenzői, főként a menekültválság kezelését célzó intézkedések vonatkozásában.

Az ellenkezés olyan mértékű volt, hogy a kancellár nagy visszhangot kiváltva koalíciós fegyelemre szólított fel.

A Bundestag pénteki szavazásán 361 képviselő fogadta el a törvényjavaslatot, 290 volt a nemmel szavazók száma, míg 9 képviselő tartózkodott.

A javaslat három fejezetből áll, előirányozza a fegyvertartás szigorítását, a rendfenntartó erők jogköreinek növelését, valamint a kiutasításra ítélt migránsok szociális támogatásának teljes megvonását.

A koalíció törvényjavaslata azonban részben megbukott a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanácsban, a Bundesratban. A testület kifogást emelt a tervezet azon része ellen, amely nagyobb jogköröket sürget a rendfenntartó erők számára a terrorizmus elleni küzdelemben. A Bundesrat ugyanakkor "átengedte" a csomagterv azon javaslatait, amelyek előirányozzák a fegyvertartás, mindenekelőtt a kések használatának szigorítását.

A felsőház áldását adta a törvényjavaslat azon részéhez is, amely az illegális bevándorlás korlátozása jegyében az úgynevezett dublini szabályok értelmében tartalmazza a menedékkérelmek elbírálásának helyszínét. Eszerint a kérelmeket abban a tagállamban kell elbírálni, ahová a kérelmező az EU területére lépve első állomásként érkezett. A törvényjavaslat ezen része tartalmazza azt is, hogy ezek a Németországba érkezett menekültek kérelmük elbírálásáig semmifajta állami, illetve szociális ellátásban nem részesülhetnek.

A rendfenntartó erők jogköreinek növelésével a Bundesrat alapjában egyetértett ugyan,

kifogást emelt ugyanakkor a biometrikus eljárás, azaz az arc-, illetve hangfelismeréssel járó internetes keresés automatikus engedélyezése ellen.

Megítélése szerint ez csak akkor alkalmazható, ha a Szövetségi Bűnügyi Hivatal ezt bírósági jóváhagyással előzetesen hivatalosan engedélyezte.

A történtek nyomán a parlamenti jogrendnek megfelelően a Bundestag, illetve a Bundesrat úgynevezett közvetítői bizottságának eljárására van szükség. A testület a két ház úgynevezett vegyes bizottsága, amely arra hivatott, hogy megoldást keressen a vitás kérdésekre.