Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
330.6
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Az olasz miniszterelnöki hivatal által közreadott képen Giorgia Meloni olasz miniszterelnök (j2) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j4) az Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók csónakjait nézi meg Lampedusa szigetén 2023. szeptember 17-én. Von der Leyent Meloni hívta meg a helyzet súlyosságának felmérésére, mert az előző napokban összesen több mint 10 ezer migráns érkezett a 6300 lakosú dél-olaszországi szigetre.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Olasz miniszterelnöki hivatal/Filippo Attili

Olasz belügyminiszter: nem sérül a nemzetközi jog az albániai migránstáborok megnyitásával

Nem sérül a nemzetközi védelemhez való jog az Albániában működtetett, de Olaszország hatáskörébe tartozó migránstáborokban - hangoztatta Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter az olasz baloldali ellenzék által Guantanamóhoz hasonlított központok megnyitását követően.

A belügyi tárcavezető azt mondta, hogy a következő csoportot, amely az észak-afrikai partokról indul el és Olaszország felé tart, már az albániai táborokba szállítják.

A nemzetközi vizeken kimentett migránscsoportokat a parti őrség "gyűjti össze", és az olasz tengerészet háromszáz fő befogadására képes hajójára szállítja, amely vasárnaptól Olaszország és Afrika között állomásozik.

A hajón történik a bevándorlók első azonosítása: a nőket, gyermekeket, betegeket, sérülteket Lampedusára viszik tovább, a férfiakat Albániába szállítják.

A Shengjinben és Gjaderben felállított központok pontosan ugyanolyan táborok, mint amelyekből már tíz működik Olaszországban is - tette hozzá Matteo Piantedosi az Il Foglio politikai napilap sajtótalálkozóján szombat este. Hangsúlyozta, hogy öt méter magas kerítéssel körbevett, de "szögesdrót nélküli" táborokról van szó, amelyeknek elsődleges célja a menedékkérelemre jogosultak kiszűrése lesz.

A belügyminiszter szavai szerint az albániai táborok "olasz határellenőrzési állomásokat" képviselnek.

Az első táborban, Shengjinben újabb azonosítási eljárást végeznek, és a bevándorlók menedékkelem iránti igényüket is bejelenthetik. A kérelmek lehető leggyorsabb elbírálása egy tízfős olasz bírói csapat feladata lesz. Addig a menedékkérőket Gjaderben helyezik el: ha kérelmük elfogadásra talál, Olaszországba szállítják át őket, ha a kérelmet elutasítják, akkor kiutasítás vár rájuk. Jelenleg a menedékkérelmek elbírálása legalább négy hetet vesz igénybe, de az esetek többségében több hónapig tart.

Olaszország az első, amely nem saját területén, de Európában telepített migránstáborokat, a nem uniós tagállam Albániában, amely Róma legközelebbi tengeri szomszédjának számít. A két táborban a számítások szerint egyszerre valamivel több mint háromezer embert tudnak elhelyezni. A központokban csaknem félezer olasz rendőr, orvos és más személyzet szolgál.

A civil szervezetek hajói továbbra is az olasz partokon köthetnek ki, de az SOS Méditerranée nevű szervezet úgy vélte, ha hajójukat végül az olasz hatóságok Albánia felé irányítják, nem lesz más választásuk, mint ott kikötni.

Nem sérül a nemzetközi védelemhez való jog - szögezte le Matteo Piantedosi a baloldali ellenzéknek üzenve, amely Guantanamóhoz hasonlította az albániai központokat. A Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein szerint a táborok következő ötéves fenntartására szánt nyolcszáz millió eurót a római kormánynak inkább az egészségügyre kellene fordítania.

Edi Rama albán kormányfő a La Repubblica napilapban vasárnap megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az országa területén működtetett olasz táborokból a bevándorlók nem léphetnek ki. "Ami a táborokban történik, az olasz hatáskörbe tartozik, az albán kormányt nem érinti" - jelentette ki Rama.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága október elején elfogadhatatlannak találta Olaszország korábbi döntését, amellyel megemelte a biztonságosnak tartott országok számát, Bangladest, Egyiptomot és Pakisztánt is közéjük sorolva. Az onnan érkezők nem számítanak majd menedékkérőnek az albániai táborokban sem.

Giorgia Meloni olasz kormányfő kijelentette, a táborok célja az emberkereskedők csónakjainak megállítása, hiszen nem mindenki vállalja a tengeri átkelést, ha nem kap garanciát, hogy az Európai Unió területén ér partot. Másrészt "csak azt akarjuk Olaszországba beengedni, aki valóban jogosult a nemzetközi védelemre" - mondta Meloni.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×