Izrael szárazföldi hadműveletet hajt végre Libanon területén, miután érték támadások onnan, először légicsapásokkal viszonozta, de már szárazföldi műveleteket is folytat. Dezső Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, Libanonban, amely az 1975-ös polgárháború kitöréséig a Közel-Kelet egyik legvirágzóbb állama volt, a központi hatalom gyenge, hiába van fegyveres ereje, az Irán és Szíria által is támogatott síita Hezbollah milícia erősebb.

A Migrációkutató Intézet főigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hamász és a Hezbollah sem számít az ENSZ szerint terrorszervezetnek. A Hamász Izrael elleni támadásának évfordulója kapcsán felidézte, hogy húsz nappal a terrorakció után az ENSZ közgyűlése elé beterjesztettek arab országok egy határozati javaslatot, amely elítélte Izraelt a gázai beavatkozásért, de egy szó sem esett benne a Hamász terrortámadásáról. Kanada benyújtott egy módosító indítványt, amelyben megnevezte volna a Hamaszt, mint terrorszervezetet, amely terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, és követelte volna a túszok szabadon bocsátását, de ez nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget, míg az eredeti javaslat 67 százalékos támogatással átment, és ennek fontos üzenete volt.

"Alapvetően osztotta meg a világot ez a kérdés, és olyan dimenzióba emelkedett, ami nem egy helyi konfliktusról szól, hanem egy tágabb konfliktusról. Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója után jöttek az európai döntések, a szankciós politika, és ez olyan új irányba terelte a geopolitikai változásokat, amelynek eredményeként kezd létrejönni egy nagy keleti tömb" – mondta Dezső Tamás, és jelezte, formálódik egy keleti szövetség, amelyben Oroszország és Kína egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatát, India pedig haszonélvezője az orosz olaj elleni embargóknak. A G7-ekkel szemben pedig erősödik a BRICS-szövetség, január elsejétől öt újabb tagállammal bővült – Irán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom és Etiópia – márpedig ezeknek az országoknak egy része geostratégiailag fontos pozíciókat foglal el. Ráadásul január elseje óta 41 állam jelezte, hogy csatlakozna a BRICS-hez, amely már jelenleg is a világ népességének a 46 százalékát jelenti, és a világ GDP-jének 37 százalékát adja.

"A világtörténelem kerekének a tengelye már nem biztos, hogy Nyugat vagy Európa körül forog"

– tette hozzá.

A szakértő arról is beszélt, hogy négy olyan válsággóc is van a világon, amely komoly katonai konfliktusokhoz vezet. Az egyik Ukrajna, a második a Közel-Keleten, a harmadik Tajvan, a negyedik pedig a Koreai-félsziget. Szerinte a Nyugat nem biztos, hogy négy frontot el tud látni fegyverrel, lőszerrel, energiával, ezért válik más dimenziójúvá minden konfliktus.

"A nagy sakktáblán is vannak olyan kulcspozíciók, amit ha az ember elfoglal, akkor előnye van a másik játékossal szemben. Itt is ez van, de látszik, hogy a háttérben zajlik a globális gazdaság átrendeződése, ami a Nyugatnak nem jó. Egy multipoláris világban sokkal több stratégiai mozgástér van, sok szereplő, sok érdek, de ha sikerül fölállítani újra egy bipoláris világot, ott a stratégiai mozgástér teljesen leszűkül. Azt kell megakadályozni, hogy ne legyenek zárt táborok, legyen mozgástér, ezért lenne fontos az, hogy nyitottak legyünk, és mindenki az előnyöket lássa benne, és ne szűküljünk be, ne záródjunk be, ne szoruljunk be egy olyan alakuló bipoláris világban, amely teljesen le fogja fojtani a mozgási lehetőségeket" – mondta a főigazgató.

Miért most kezdett likvidálásba Izrael?

A közel-keleti helyzetről úgy vélekedett, hogy Izraelnek a katonai célja az, hogy a terrorszervezeteket Gázában és Libanonban is megfossza a területi bázisától, és megakadályozza, hogy bárhonnan rakétákkal el lehessen érni Izraelt. Illegalitásban, nemzetközi térben bujkáló terrorszervezet nem olyan veszélyes, mint egy területi kiterjedéssel rendelkező állam. A konfliktus kiterjedt Iránra is, amely már kétszer is rakétatámadást indított Izrael ellen, áprilisban és most, szeptember végén. Dezső Tamás kiemelte, hogy Irán rövid és közép-hatótávolságú rakétaprogramja nagyon erős, de a távolság miatt marad ideje Izraelnek a támadásra felkészülni, ennek ellenére ezeknek a csapásoknak komoly pszichológiai hatása üzenete van.

A Hamász és a Hezbollah vezetői elleni merényletekre a szakértő szerint belpolitikai okok miatt is reagálnia kellett Iránnak, a soknemzetiségű országot így lehet egyben tartani, csakhogy most várható egy izraeli ellencsapás, bár eddig sem volt tétlen, hiszen – noha egyet sem vállalt magára – sorozatban likvidálta a terrorszervezetek kulcsembereit.

"Olyan szinten sikerült Izraelnek csapást mérnie a két szervezetre, ami felveti a kérdést, hogy miért most és hogy lehet hirtelen ilyen sikeres, hiszen évtizedek óta megtehették volna"

– vetette fel Dezső Tamás.

Afrikai túnépesedés

"A muszlim világ 27 országnak a népessége is sok százmillióval fog nőni, de a fekete-afrikai népességrobbanás ennél sokkal erősebb lesz: 2050-ig 1 milliárd 340 millióval lesznek többen az ENSZ előrejelzései alapján, átlagosan évente egy spanyolországnyi népességgel gyarapodnak, de ennek ott nem lesz erőforrás és víz. Ezekből az övezetekből, hacsak nem történik valami fordulat, és nem próbálunk elég támogatást odavinni, a drámai túlnépesedés miatt eljön a népesség" – mondta a Migrációkutató Intézet főigazgatója.

Afganisztánban a 36 millió afgánnak a fele 17,6 évesnél fiatalabb, Afrikában vannak olyan országok, ahol 15-16 év ez a középérték, de még Nigériában is 18 év. A termékenységi ráta pedig nagyon magas, Csádban például hat fölött van, miközben a nyugati világ a népesség megtartásához szükséges 2,1-es rátát sem tudja teljesíteni. A nagy kérdés, hogy mi lesz az egyre növekvő népességgel, mert a lehetséges nagy befogadó országok közül Oroszország, Kína vagy India sem az a célpont, ahol szívesen fogadnák a bevándorlókat.

"Elfogy a térkép lassan, nem nagyon marad más irány. Egy szelepe van a túlnyomásos kazánnak, ahol nő a nyomás, az pedig Európa"

– mondta Dezső Tamás.