Infostart.hu
eur:
367.49
usd:
334.96
bux:
143824.39
2026. november 18. szerda Jenő
Zoran Milanovic új horvát államfő beszél a beiktatási ünnepségén a zágrábi elnöki hivatalban 2020. február 18-án. Milanovic, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje január elején nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját Kolinda Grabar-Kitaroviccsal szemben a szavazatok 52,7 százalékával.
Nyitókép: MTI/EPA/Antonio Bat

"Fennáll a veszély, hogy a háború átlépi az ukrán határt" - nem küld katonákat Horvátország

Zoran Milanovic horvát elnök nem adta beleegyezését ahhoz, hogy Horvátország katonákat küldjön a NATO Ukrajnát támogató missziójába.

Az államfő kedden a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió elfogadhatatlan, és sérti a nemzetközi jogot, amelyet mindenkinek el kell ítélnie, Horvátországnak pedig minden lehetséges humanitárius segélyt meg kell adnia a háborúban álló országnak. Ugyanakkor megjegyezte: bár Ukrajna hatalmas katonai segélyt kap, a háború vége nem látszik, viszont fennáll annak a veszélye, hogy átterjed Ukrajna határain túlra.

A köztársasági elnök és egyben valamennyi horvát állami intézmény feladata is megvédeni Horvátországot a háborútól, és megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy távol tartsa az országot a háborús konfliktusoktól - hangsúlyozta Milanovic.

Hozzátette: éppen ezért nem járult hozzá ahhoz a döntéshez, hogy a horvát fegyveres erők tagjai részt vegyenek a NATO által Ukrajna biztonságához és katonák kiképzéséhez nyújtott segítségben (NSATU), elsősorban a horvát érdekek védelme miatt, és annak érdekében, hogy megvédje az országot egy esetleg háborús konfliktustól.

Horvátországnak mint teljes jogú tagnak kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben, és ezt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg - hangoztatta Milanovic. Ezt az is bizonyítja, hogy a kormány által a köztársasági elnök elé terjesztett 13 határozatból 12-t jóváhagyott különböző NATO-missziókban - magyarázta.

Az ukrajnai háború azonban, amely az orosz agresszió következménye, nem jelent támadást valamelyik NATO-tagállam ellen, ezért az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 5. cikkelye nem aktiválható, és így nem létezik nemzetközi jogi kötelezettség, amely arra kényszeríthetné Horvátországot, hogy részt vegyen a háborúhoz kapcsolódó tevékenységekben - szögezte le az elnök.

Kiemelte: Horvátország jelenleg is segít, és a jövőben is segíteni fog Ukrajnának, de ez a segítség nem lehet semmilyen formában katonai, mert az eltér Horvátország nemzeti érdekeitől, és potenciálisan veszélyezteti állampolgárait.

Sok nagy háború meggondolatlan logisztikai vagy tanácsadói küldetésekkel kezdődött, amelyek később katonai beavatkozásokká, majd nagyobb háborús konfliktusokká fajultak - mondta Milanovic.

"Horvátország semmilyen módon nem tudja jelentősen befolyásolni az ukrajnai háborút, és nem tudja megállítani azt. De az államhatalom átgondolt és felelősségteljes politikájával megakadályozhatja a háború terjedését a horvát határok felé, és ez békét és biztonságot hozhat minden horvát állampolgár számára" - húzta alá a köztársasági elnök.

A horvát alkotmány szerint a horvát hadsereg részvételéről szóló határozatokat nemzetközi missziókban a horvát parlament hozza meg a képviselők többségének szavazatával, a köztársasági elnök - aki egyben a hadsereg főparancsnoka - előzetes hozzájárulásával. Amennyiben a köztársasági elnök megtagadja hozzájárulását, a horvát parlament csak az összes képviselő által leadott szavazatok kétharmados többségével hozhat ilyen döntést.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×