Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Traffic jam on toll gates, people traveling for holidays
Nyitókép: Darwel/Getty Images

Megvan, mikor lehet fizetőkapuk nélkül eljutni az Adriára

Újabb részletek derültek ki a horvát autópályák ügyében.

Várhatóan 2026 második felében bevezetik a horvátországi sztrádákon az új díjbeszedési rendszert – adta hírül a vajdasági Szabad Magyar Szó. A jelenlegi kapus fizetési rendszer lecserélése, amely gyakran, főként a nyári főszezonban komoly dugókat okoz, évek óta napirenden van, most úgy néz ki, tényleg jön a kényelmesebb megoldás.

Az új rendszer a jelenlegi elektronikus díjbeszedési eszköz (ENC) használata mellett működik majd. A fizetőkapukon való áthaladáskor a rendszám felismerésnek köszönhetően számolják az úthasználati díjat és a megtett kilométerekért kell fizetni.

Az autópályákat az új rendszer bevezetése után kétféleképpen lehet majd használni: vagy az ENC eszközzel, vagy az ALPR regisztrációval, ami a rendszám felismerésével és a regisztrált fizetési adatokkal összeköttetésben teszi lehetővé a díjfizetést. A tervek szerint mintegy 140 állomást létesítenek majd a horvát autópályákon, melyeken gyorsan és egyszerűen lehet regisztrálni a két gyors fizetési szolgáltatás egyikének használatára. Fontos, hogy a teherautóknak (nehézgépjárműveknek) csak az ENC használatára lesz lehetőségük.

A tervek szerint minden felhajtónál lesz egy sáv, ahol a sofőr egyszerű módon regisztrálhatja járművét – a kamera leolvassa a rendszámát, a sofőr megerősíti annak helyességét, odaérinti bankkártyáját, majd a rendszer kinyomtat egy visszaigazolást arról, hogy regisztrálták a rendszerben. Az új rendszer bevezetésének elején a mostani "fizetőbódékat" is kivonják a forgalomból. A rendszer tesztelése négy hónapig tart, eközben az új és a jelenlegi rendszer egyszerre fog működni.

Oleg Butković közlekedési miniszter közölte: az új rendszer bevezetésével várhatóan nem emelkedik az útdíj és nem vezetnek be fizetési kötelezettséget az autópályák azon részein, ahol most sem kell fizetni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×