Legkorábban szeptember végén dőlhet el, ki veszi át a posztjáról lemondó Kisida Fumiótól a Liberális Demokrata Párt (LDP) és egyben a japán kormány vezetését. A korábbi környezetvédelemért felelős miniszter, Shinjiro Koizumi, valamint a digitális ügyekért felelős miniszter, Taro Kono is indul a kormányfői tisztségért. A kampány során mindketten kiemelten foglalkoznak a munkaerő-piaci reformok kérdéseivel, és egyetértenek abban, hogy enyhíteni kellene a szerintük túl merev japán munkaügyi szabályokon – írja a Portfolio a Reuters beszámolója alapján.

A kritikusok szerint a jelenlegi szabályozás akadályozza a munkaerő mozgását a hagyományos ágazatokból a fejlődő szektorokba. A volt japán miniszterelnök, Junichiro Koizumi fia, Shinjiro Koizumi úgy véli, a korábban bemutatott munkaerő-piaci reform hiányos, több problémát nem vagy csak felületesen érint, továbbá az elbocsátási szabályok felülvizsgálatát szorgalmazza. Taro Kono pedig kártérítési keretet hozna létre az elbocsátott munkavállalók támogatására.

Mindketten megkönnyítenék a vállalkozások számára a munkavállalók felvételét és elbocsátását.

Az elbocsátási szabályok felülvizsgálata politikailag rendkívül érzékeny téma Japánban. Nemzetközi szervezetek – köztük az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) – már régóta bírálják a japán államot a foglalkoztatás rugalmatlansága miatt, amely megítélésük szerint hozzájárul az alacsony munkatermelékenységhez és az új vállalkozások alacsony belépési arányához.

A japán munkavállalók átlagosan 12,3 évig dolgoznak egy munkahelyen, ezzel szemben az amerikaiak csak 4,1 évig, míg a németek 9,7 évig.

Az elbocsátásra vonatkozó japán jogszabálytervezet sokak szerint homályos, de a bíróság meghatározott több kritériumot is. Például arra köteleznék a munkaadókat, hogy

hiteles dokumentumokkal, gazdasági mérleggel bizonyítsák, ha leépítésre van szükség takarékossági vagy egyéb okokból,

továbbá ilyen esetben igazolniuk kell azt is, hogy mindent megtettek az elbocsátások elkerülése érdekében, mégsem maradt más választásuk, mint az eltanácsolás.

A reformjavaslatok heves ellenállást váltottak ki a szakszervezetek képviselőiből és egyes konzervatív törvényhozókból. Tomoko Yoshino, a Rengo nevű, legnagyobb japán szakszervezeti szövetség elnöke kijelentette: határozottan ellenzi a szabályok lazítását, amelyek lehetővé tennék a vállalatoknak, hogy bármikor szabadon elbocsássák munkavállalóikat.

A reformok támogatói szerint viszont most nagyobb esély van a változásra, mint korábban. Takeshi Niinami, a Suntory Holdings japán szeszipari vállalatcsoport vezérigazgatója üdvözölte a kérdés felvetését. „Ezeket a szabályokat a háború utáni, gyártásközpontú gazdasági fellendülés idején hozták létre, és felül kell vizsgálni azokat” – jegyezte meg a vállalatvezető.