Nemcsak a médiában, hanem politikai körökben is meglepetést keltett, hogy huszonnégy órán belül Merz két konzervatív vetélytársa is visszalépett Friedrich Merz javára a kancellárjelölti tisztségtől. Először Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, Hendrik Wüst döntött így, majd egy nappal későb a felmérések szerint Wüstnél is erősebb rivális, a kizárólag Bajorországban tevékenykedő kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, egyben a tartomány miniszterelnöke, Markus Söder jelentette be Merz támogatását.

Söder "meghátrálása" még Wüst döntésénél is nagyobb meglepetést okozott. A korábbi felmérések ugyanis arról tanúskodtak, hogy a megkérdeztettek többsége a bajor politikust tartotta legesélyesebbnek a kancellárjelölti tisztség elnyerésére, sőt Merzet még Hendrik Wüst is megelőzte. A politikai elemzők úgy vélik, a CDU elnöke az elmúlt hónapok gazdasági, de mindenekelőtt rendkívül éles migrációs vitáiban határozottan és jól képviselte az ország érdekeit, fokozatosan erősítve a konzervatív pártszövetség tekintélyét. De elhangzott olyan érvelés is, hogy a "kis" CSU-val szemben a "nagy" CDU-nak kell harcba szállnia a kancellári tisztség elnyeréséért, amit az elmúlt évek választásai bizonyítottak.

Egy nappal a történtek után Fiedrich Merz igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba. Az ARD közszolgálati televíziónak már magabiztosan nyilatkozott, és azt állította, hogy bajor vetélytársával a visszalépésről a kulisszák mögött már korábban megállapodott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amennyiben a kereszténypártok a választások eredményeként kormányra kerülnek, a CSU-nak fontos szerepe lesz.

A konzervatív kancellárjelölt az interjúban már előretekintett, de mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy tisztában van a "nagy felelősséggel".

"Olyan erősek akarunk lenni, hogy ne lehessen nélkülünk és ellenünk kormányozni"

– szögezte le. Söderrel – mint fogalmazott – egyetértett abban, hogy 2021-et nem szabad megismételni. A három évvel ezelőtti szeptemberi választásokon az akkori CDU-elnök, Armin Laschet vezette pártszövetség vereséget szenvedett az SPD-vel szemben. Merz ezt követően – Laschet lemondása után – nyerte el a pártelnöki tisztséget.

Kijelentette azt is, hogy az uniópártok nem tesznek koalíciós ígéreteket a választások előtt. A tizenhat évig tartó Merkel-korszak egykori partnerére, a jelenlegi legkisebb kormánykoalíciós pártra, a szabad demokrata FDP-re utalva úgy foglalt állást, hogy párt jövője szerinte a a jelenlegi koalícióban való maradástól függ.

Merz szerint ha az FDP továbbra is koalícióban marad, a szeptemberi választáson már be sem jut a Bundestagba.

"Ellenkező esetben erre talán még van némi esélye" – tette hozzá. Kérdésre válaszolva elvetette a koalíciót a Zöldek Pártjával, mert szerinte a politikai centrumban jelenleg nincs még egy olyan párt, amely olyan állandó paternalizmust és szabályozási mániát követ, mint a Zöldek. "Ha ez megváltozik, az együttműködésről alkotott nézet is megváltozhat" – fogalmazott, de hozzátette, hogy tartományi szinten más a helyzet.

A tudósítás szerint a szociáldemokrata SPD-vel való esetleges koalícióról nem nyilatkozott. Egy évvel a választások előtt a közvélemény-kutatások túlnyomó többsége szerint jövő ősztől ugyanakkor a legnagyobb esélye egy nagykoalíciónak, azaz a CDU/CSU és az SPD kormányzati szövetségének van.

Az első nyilatkozatok szerint egyáltalán nem lepte meg a szociáldemokrata pártot és személy szerint Olaf Scholz kancellárt Merz jelölése, olyannyira nem, hogy a ZDF szerint kidolgozták az ezzel kapcsolatos stratégiát is. Ennek lényege Friedrich Merz alkalmasságának megkérdőjelezése, illetve annak kivárása, hogy hibákat kövessen el.

Megszólalt a kancellár is, aki az üzbég fővárosban, Asztanában állt a kamerák elé. A hivatalban lévő kancellár azt hangoztatta, hogy számított erre, sőt ez előnyös is számára. Támadta Merzet, a többi között utalva a menekültválsággal kapcsolatos politikájára.

"Merz olyan típusú politikus, aki azt hiszi, hogy valójában már megoldotta migrációs kérdéséket" – fogalmazott, és felrótta a többi között azt is, hogy képtelen kompromisszumokat kötni

Elemzők szerint az SPD arra számít, hogy Friedrich Merz hasonlóan hibákat követ el, ahogy ez a 2021-es választások előtt Armin Laschet esetében történt. Scholz rendíthetetlenül bízik abban, hogy 2025 szeptemberében is ő lesz a párt kancellárjelöltje. Kihívója elemzések szerint saját pártjában – a népszerűségi lista alapján – csakis a védelmi miniszter, Boris Pistorius lehet. A két koalíciós partner, a Zöldek és az FDP kudarcaiból pedig szintén csak Scholz, illetve az SPD profitálhat.