„Az Európai Bizottság beavatkozása a demokratikus folyamatba és a választásokba” című vitában Dömötör Csaba (Fidesz) azt mondta, hogy Brüsszelben a magyarországi választások előtt két héttel élesítették az úgynevezett gyors reagálású rendszert, amellyel közösségimédia-tartalmakat korlátozhattak, ugyanakkor máig nem tudni, pontosan milyen tartalmakat érintett az intézkedés.

A politikus azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy jelentős összegeket fordít civilnek mondott aktivista csoportok finanszírozására, amelyek választási kampányok idején politikai tevékenységet végeznek és titkosszolgálati eszközöket is bevetnek.

Már ismert, hogy Magyarországon kormányzati vezetőket hallgattak le – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament vizsgálatot követelt, amikor az amerikai kormányzat lehallgatta Angela Merkel német kancellárt.

Dömötör Csaba, utalva Ursula von der Leyennek a magyar választások után tett nyilatkozatára, azt mondta:

a bizottság elnöke világossá tette, hogy 17 milliárd eurót függesztettek fel, ami rontotta Magyarország versenyképességét és befolyásolta a választói döntéseket.

A választók beavatkozás nélkül is képesek dönteni, és döntésüket tiszteletben kell tartani! A választás lezárultával Magyarországnak feltételek nélkül meg kell kapnia a neki járó uniós forrásokat – közölte a politikus.

A történtek tanulságul szolgálnak más tagállamok számára is, mert ha olyan kormány kerül hatalomra, amely „nem kedves a baloldali fősodornak”, akkor a beavatkozások teljes eszköztárát „kapja a nyakába” – mondta Dömötör Csaba.

László András (Fidesz) szintén azt hangsúlyozta, hogy Ursula von der Leyen elismerte, a bizottság szigorúan járt el Orbán Viktor kormányával szemben, amikor a 17 milliárd euró forrást befagyasztotta, és ezzel rontotta Magyarország versenyképességét.

Magyarországot 200 millió euróra bírságolták, valamint napi egymillió eurós büntetést is kiszabtak az illegális bevándorlás elutasítása miatt – tette hozzá.

László András óriási botránynak nevezte, hogy a bizottság „beleavatkozik” az Európai Unió tagállamainak belpolitikájába és választásaiba, amit a brüsszeli elit igyekszik eltussolni. Ő is felrótta a bizottságnak, hogy „aktiválta a gyors reagálású rendszert”, amellyel online tevékenységeket figyeltek és beavatkoztak a választási kampányba.

Az Egyesült Államokban közérdekű adatigénylések útján nyilvánosságra került dokumentumokból tudható, hogy a bizottság 2023 óta nyomást gyakorol technológiai cégekre annak érdekében, hogy visszaszorítsák a konzervatív politikai véleményeket az európai nemzeti választások során - tette hozzá.

Mindez súlyosan sérti az uniós szerződéseket, így Ursula von der Leyennek, valamint az érintett biztosoknak és tisztviselőknek vizsgálattal kell szembenézniük és felelősséget kell vállalniuk – jelentette ki László András.

„Birodalmi gőg”

A fideszes képviselőkhöz hasonlóan Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk) is azt mondta: Ursula von der Leyen „büszkén” beismerte, szigora és pénzügyi nyomásgyakorlása hozzájárult a bizottság által remélt hatalomváltáshoz Magyarországon. A politikus ezt a birodalmi gőg megnyilvánulásának nevezte. Borvendék Zsuzsanna kifogásolta a közösségi platformok „cenzúráját”, a Facebook-algoritmusok „manipulálását”, valamint azt, hogy Toroczkai Lászlónak, a Mi hazánk Mozgalom vezetőjének még „a neve sem jelenhet meg a Facebookon”.

Az Európai Bizottság részéről Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztos a vitában elmondta, hogy a testület teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti választások lebonyolítását, ami tagállami hatáskör és felelősség.

A bizottság nem avatkozik be a választások megszervezésébe, szerepe a tagállamok támogatása a tisztességes, biztonságos és beavatkozástól mentes választások biztosítása érdekében – jelentette ki.

A politikus aggasztónak nevezte a választásokat érő fenyegetéseket, amelyek alááshatják a demokratikus intézmények és a választási folyamatok integritását.

Az EU átfogó eszköztárat hozott létre, benne a digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel, a politikai reklámok szabályozásával és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal. A politikai reklámoknál átláthatósági szabályokat vezettek be és tiltják a nem uniós finanszírozást a választások előtti három hónapban, míg a nagy online platformoknak kockázatértékelést kell végezniük. A demokráciavédelmi pajzs a külföldi beavatkozások és dezinformáció ellen lép fel – közölte Michael McGrath.