Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
325.4
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: Facebook/Navracsics Tibor

A finn területfejlesztési mintából is tanulna Navracsics Tibor

Oulu lesz Európa Kulturális Fővárosa 2026-ban, ennek okán a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa tapasztalatairól egyeztetett Navracsics Tibor Finnországban. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter a finn gazdasági miniszterrel a kohéziós politika jövőjéről is tárgyalt.

Oulu 2026-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa, és a felkészülés részeként folytat konzultációkat - mondta az InfoRádiónak a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A Veszprém-Balaton térséghez hasonlóan a finn városnak is óriási lehetőséget jelent az Európa Kulturális Fővárosa cím, hogy megmutassa magát az európai közvéleménynek. A koncepciójuk is nagyjából hasonló - tette hozzá Navracsics Tibor. Mind a két térség nagy hangsúlyt helyez a kiemelt, nagy léptékű rendezvények mellett azokra is, amelyek a helyi közösségek összetartozását erősítik, és ilyen értelemben hosszabb távon is arra kívánja használni az EKF-címet Oulu is, hogy lehetőség szerint a város térsége is hasznosuljon, illetve egy kreatív régió irányába induljon el a fejlődés.

Az európai kohéziós politika válaszút előtt áll, nagy komoly viták folynak arról, hogy az elkövetkező években a területfejlesztési politikának milyen irányba kell mennie, és ez a magyar uniós elnökség alatt is az egyik legfontosabb vitasorozat – mondta Navracsics Tibor. Ezért Finnországban az az egyik célja, hogy jobban megismerje a finn területfejlesztési modellt.

Ennek lényege a térségi összefogás, amelynek alapvető motorja minden nagyobb régió esetében a helyi felsőoktatási intézmény.

Ezért látogatott meg Ouluban két egyetemet is.

Emellett találkozott a finn gazdasági miniszterrel, Wille Rydmannal, akivel a tágabb értelemben vett európai kohéziós politika stratégiai céljairól beszéltek.

Finnország és Magyarország bizonyos szempontból más táborba tartozik. Finnország nettó befizető országként a minél takarékosabb megoldások oldalán van. Ugyanakkor nagyon komoly regionális fejlesztési problémákkal küzd, hiszen az északi területe, a sarkkör környéki vagy azon túli régió ugyanazzal a gondokkal szembesül, mint a magyar belső perifériák: az elöregedés nagyon felgyorsult folyamata vagy az elvándorlás. Számos területen tudták egyeztetni az elképzeléseiket, így a jövőben a kohéziós politikai viták során akár azonos álláspontot is képviselhet a két ország – tette hozzá a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Elmondta még, hogy különös fontos Magyarország számára is az innováció és a területfejlesztés összekapcsolása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×