eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Facebook/Navracsics Tibor

A finn területfejlesztési mintából is tanulna Navracsics Tibor

Oulu lesz Európa Kulturális Fővárosa 2026-ban, ennek okán a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa tapasztalatairól egyeztetett Navracsics Tibor Finnországban. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter a finn gazdasági miniszterrel a kohéziós politika jövőjéről is tárgyalt.

Oulu 2026-ban lesz Európa Kulturális Fővárosa, és a felkészülés részeként folytat konzultációkat - mondta az InfoRádiónak a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. A Veszprém-Balaton térséghez hasonlóan a finn városnak is óriási lehetőséget jelent az Európa Kulturális Fővárosa cím, hogy megmutassa magát az európai közvéleménynek. A koncepciójuk is nagyjából hasonló - tette hozzá Navracsics Tibor. Mind a két térség nagy hangsúlyt helyez a kiemelt, nagy léptékű rendezvények mellett azokra is, amelyek a helyi közösségek összetartozását erősítik, és ilyen értelemben hosszabb távon is arra kívánja használni az EKF-címet Oulu is, hogy lehetőség szerint a város térsége is hasznosuljon, illetve egy kreatív régió irányába induljon el a fejlődés.

Az európai kohéziós politika válaszút előtt áll, nagy komoly viták folynak arról, hogy az elkövetkező években a területfejlesztési politikának milyen irányba kell mennie, és ez a magyar uniós elnökség alatt is az egyik legfontosabb vitasorozat – mondta Navracsics Tibor. Ezért Finnországban az az egyik célja, hogy jobban megismerje a finn területfejlesztési modellt.

Ennek lényege a térségi összefogás, amelynek alapvető motorja minden nagyobb régió esetében a helyi felsőoktatási intézmény.

Ezért látogatott meg Ouluban két egyetemet is.

Emellett találkozott a finn gazdasági miniszterrel, Wille Rydmannal, akivel a tágabb értelemben vett európai kohéziós politika stratégiai céljairól beszéltek.

Finnország és Magyarország bizonyos szempontból más táborba tartozik. Finnország nettó befizető országként a minél takarékosabb megoldások oldalán van. Ugyanakkor nagyon komoly regionális fejlesztési problémákkal küzd, hiszen az északi területe, a sarkkör környéki vagy azon túli régió ugyanazzal a gondokkal szembesül, mint a magyar belső perifériák: az elöregedés nagyon felgyorsult folyamata vagy az elvándorlás. Számos területen tudták egyeztetni az elképzeléseiket, így a jövőben a kohéziós politikai viták során akár azonos álláspontot is képviselhet a két ország – tette hozzá a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Elmondta még, hogy különös fontos Magyarország számára is az innováció és a területfejlesztés összekapcsolása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×