Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
310.65
bux:
133787.99
2026. május 1. péntek Fülöp, Jakab
Narendra Modi indiai miniszterelnök a pulpitusra lép, hogy beszédet intézzen a nemzethez a XVII. századi, mogul korabeli újdelhi Vörös Erődből a függetlenség napján, 2024. augusztus 15-én. Az addigi brit gyarmat India 1947. augusztus 15-én vált függetlenné.
Nyitókép: MTI/EPA/Haris Tjagi

India kormányfője üzenetet vitt Moszkvába - Kijevből

Az ukrajnai rendezés lehetőségéről egyeztetett telefonon kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök.

Modi a honlapján megjelent közlemény szerint tájékoztatta Putyint a múlt pénteki kijevi látogatásáról, és hangsúlyozta, hogy érdekelt a konfliktus politikai és diplomáciai úton való rendezésében. A Kreml arról adott ki tájékoztatást, hogy az orosz vezető ismertette elvi álláspontját a kijevi hatóságok és nyugati pártfogóik "destruktív vonaláról".

A vezetők emellett elégedettségüket fejezték ki a két országnak a BRICS-csoporton belüli együttműködésével. Modi megerősítette, hogy részt szándékozik venni a tömörülés októberi kazanyi csúcstalálkozóján.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában, a jemeni hivatali partnerével folytatott megtartott megbeszélése nyomán tartott közös sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy ha a Nyugat érdekelt az európai helyzet normalizálásában, akkor tárgyalóasztalhoz kell ülnie és az Oroszországgal szemben ultimátumokat megfogalmazó "Zelenszkij-formula" nélküli "becsületes" párbeszédet kell folytatnia. Mint mondta, Moszkva nem fog "ráharapni" az ukrán elnök feltételei mellett megrendezendő békekonferenciára.

"A Nyugat lebeszéli Ukrajnát arról, hogy normális - emberi és általánosan elfogadott elveken alapuló - tárgyalásokat folytasson. Mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna folytassa az eszkalációt (.) Abban a reményben - most már egyre erősebb a gyanú ezzel kapcsolatban -, hogy elveszítjük az önuralmunkat, és valami olyat teszünk, ami lehetővé teszi a Nyugat számára, hogy - ahogy ők remélik - lecserélje a sakktáblát" - nyilatkozott.

"Ez nem fog sikerülni. El fogjuk érni a céljainkat, mégpedig úgy, ahogy Vlagyimir Putyin elnök úr mondta, hogy megfeleljen érdekeinknek, először is megmentve népünket, másodszor pedig megvédve azokat az embereket, akiket a kijevi fasiszta rezsim terroristának bélyegzett, akiket megfosztott az alapvető jogaiktól, beleértve a valláshoz, a vallásgyakorláshoz, a nyelvhez és sok máshoz való jogot. Ezért nem lehet bennünket provokálni" - tette hozzá.

Megismételte, hogy a Nyugat a tűzzel játszik, amikor azt mérlegeli, hogy eleget tegyen-e Ukrajna nagy hatótávolságú fegyverek iránti igényének. Úgy vélekedett, hogy a nyugati országok csak tettetik, hogy nem akarnak eszkalációt.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak nyilatkozva kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államokra nézve sokkal súlyosabb következményekkel járhat majd a kurszki régió elleni támadásban való részvétel, mint amilyeneket eddig megtapasztalt. Az amerikai részességet az ukrán betörésben a diplomata ténynek nevezte.

"Washington eszkalációs kurzusa egyre kihívóbbá válik" - jelentette ki Rjabkov.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Moszkva nem hiszi el azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Kijev egyedül készítette elő a Kurszk megye elleni támadást. Arról is szólt egyebek között, hogy az SZVR és az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tart fenn képviseletet Washingtonban és Moszkvában, és ha szerény mértékben is, de folyik információcsere a két szolgálat között, amit jónak nevezett.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
A rejtett választói hatás, ami Orbán Viktor történelmi vereségéhez is hozzájárult

A rejtett választói hatás, ami Orbán Viktor történelmi vereségéhez is hozzájárult

A választók csak jelentős késéssel érzékelik, ha az árnyomás valóban enyhült, és büntetik az inkumbens kormányokat váratlan inflációs sokkok miatt – derül ki két kutatásból. Bár Magyarországot egyik sem vizsgálta, a 2026-os parlamenti választás eredménye pontosan illeszkedik a mintába: az inflációs tényadat már 1,8 százalékra süllyedt, miközben a lakosság által érzékelt szint ennél ötször magasabb volt. Az Orbán Viktor vezette kormány kommunikációja így abba a hibába esett, hogy lezárt ügyként kezelte az inflációt, a választók azonban a saját pénztárcájukon még nem érezték a javulást – és ez döntő tényezője lehetett a Fidesz történelmi vereségében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×