eur:
394.21
usd:
361.04
bux:
0
2024. augusztus 12. hétfő Klára
Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tartományi vezetője a CDU pártbizottsági ülésére érkezik Berlinben 2024. június 10-én, az európai parlamenti választások másnapján.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

CDU-fordulat Szászországban: le kell állítani Ukrajna támogatását, és béke kell

A kereszténydemokrata CDU álláspontjával szögesen ellentétben az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás csökkentését és az Oroszországgal való tárgyalások megkezdését sürgette a tartományi választások előtt álló Szászország miniszterelnöke. Michael Kretschmer 2017 óta a tartomány kormányfője, és arra készül, hogy az alig több mint három hét múlva tartandó szavazás eredményeként megőrizze tisztségét.

Szászország mellett szeptember elsején Türingiában is tartományi választásokat rendeznek, míg Brandenburgban a hónap utolsó vasárnapján kerül sor helyi választásra. Elemzők szerint különösen a szászországi és a türingiai szavazás kimenetele jelzésértékű a jövő őszi országos parlamenti választások előtt.

Mindkét tartományban folyamatosan erősödik az illegális bevándorlás elleni harcot hirdető, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt, ugyanakkor egyre nagyobb a támogatottságot élvez a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) néven az év elején alakult, az AfD-hez hasonlóan ugyancsak ellenzéki, de baloldali párt. Mindkét párt ellenzi Ukrajna támogatását, és a béke szükségességét hangsúlyozva a háború mielőbbi beszüntetése érdekében térdekében azonnali tárgyalásokat sürget Oroszországgal. A két párt megegyező álláspontja egyidejűleg tükrözi azt az általános hangulatot, amely az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban tapasztalható.

Ilyen körülmények között hangzott el a szászországi tartományi kormányfő nyilatkozata, amely elemzők szerint választási kortesbeszéd volt. Az RND hírportának adott, a Die Zeit által ismertetett interjúban Kretschmer arra figyelmeztetett, hogy Németország fegyverekkel nem támogathatja tovább Ukrajnát. Megítélése szerint ezek a fegyverek semmilyen eredményt nem hoznak. A konzervatív politikus hangsúlyozta, hogy kezdettől fogva ellenezte Ukrajna katonai támogatását, és a háború befejezése érdekében mindig is diplomáciai kezdeményezéseket sürgetett.

Megerősítette azt az álláspontját, amely szerint

az ukrajnai háborút nem a csatamezőn, hanem a tárgyalóasztalnál kell befejezni.

A CDU politikusa a múlt évben már fegyverszünetet sürgetett Ukrajna és Oroszország között, és felvetette azt is, hogy Ukrajnának "átmenetileg" le kellene mondania egyes területeiről. Ez a nyilatkozata ukrán részről nagy felháborodást váltott ki.

Németország az orosz invázió óta az Egyesült Államok után az ostromlott ország második legnagyobb támogatója. Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló kormány a támogatás folytatása mellett van, akárcsak a Friedrich Merz pártelnök vezette CDU és a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU is.

Friedrich Merz egyelőre még nem hivatalosan a CDU/CSU kancellárjelöltje is a jövő évi választásokra. Tényleges, illetve hivatalos jelölését ugyanakkor befolyásolhatják a szeptemberi tartományi választások eredményei is. A keletnémet választások előtt a CDU közölte, hogy a tartományokban a BSW-vel is kész kormánykoalícióra lépni. A baloldali párt ugyanakkor azt válaszolta, hogy bármilyen koalíciós szövetséget attól tesz függővé, hogy mi az adott párt álláspontja az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatban.

Szászország élén jelenleg Kretschmer vezetésével a CDU-ból, az SPD-ből és a Zöldekből álló koalíciós kormány áll.

A legfrissebb felmérések szerint a tartományban a konzervatívok támogatottsága 34 százalékos, míg az AfD fokozatosan erősödve 30 százalékkal áll a második helyen.

Türingiában – ahol a CDU a Zöldekkel közösen kormányoz – az AfD 30 százalékkal, nagy fölénnyel áll az élen, míg a CDU támogatottsága 21 százalékos. Az eddigi koalíciós partner Zöldek mindössze 3 százalékra számíthat. A BSW támogatottsága Türingiában 19, Szászországban pedig 11 százalékos.

Címlapról ajánljuk

Kína és az Egyesült Államok fej-fej mellett – gyorsfénykép a világ sportjáról, Párizs tükrében

Az Egyesült Államok és Kína egyaránt negyven aranyérmet szerzett a 2024-es párizsi olimpián, előbbi végzett az éremtáblázat élén, miután 126 érmet gyűjtött, szemben a legnagyobb ázsiai sportnemzet 91 medáliájával.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.08.12. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×