Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A closeup of a dimly lit prison holding cell door with gripping the bars - 3D render
Nyitókép: allanswart/Getty Images

Újabb kiszabadult fogoly szólalt meg: kérés nélkül kapott kegyelmet

Az orosz-brit állampolgárságú Vlagyimir Kara-Murza és a német Patrick Schöbel után újabb, az Oroszország és a nyugati országok között a múlt héten lezajlott "történelmi" fogolycsere érintettje tárta a nyilvánosság elé a tapasztalatait az orosz börtönviszonyokról és az ukrajnai háborúról.

Az orosz emberi jogi aktivista, a 71 éves Oleg Orlov Németországban marad, és noha a visszatérésben reménykedik, tudja, hogy arra egyelőre aligha kerülhet sor. Ami a kiszabadulását illeti, szavai szerint "egészen hirtelen" történt. Két és fél éves börtönbüntetését töltötte a kazah határtól északra fekvő Szizrany városában, amikor hetekkel ezelőtt "felajánlották" neki, hogy kérjen bocsánatot Vlagyimir Putyin elnöktől. Az Ukrajna elleni háborút élesen bíráló Orlov – aki az emberi jogok védelméért kifejtett tevékenységéért 2009-ben az EU által alapított Szaharov-díj kitüntetettje volt – ezt visszautasította. Ennek ellenére minden indoklás nélkül egy másik, moszkvai fogdába szállították, ahol közölték vele, hogy "kérés nélkül" is kegyelmet kap, és azonnali hatállyal szabadon engedik.

"Húsz perccel később már úton volt a repülőtérre"

– emlékezett vissza Orlov, aki Ankarát érintve Németországban kötött ki.

A nagyszabású fogolycsere keretében az orosz hatóságok tizenhat oroszországi rabot cseréltek nyolc, külföldön fogva tartott orosz állampolgárra. Az előbbiek között volt a 25 évre ítélt Vlagyimir Kara-Murza, az elkobzott kannabisz "gumimacik" miatt börtönbüntetéssel sújtott német Patrick Schöbel és Oleg Orlov is. Oroszország Vagyim Kraszikov személyében többi között egy Németországban életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtott, Putyinhoz különösen közel álló brutális gyilkost kapott vissza.

Orlov berlini sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy soha nem állt szándékéban elhagyni hazáját, a putyini rezsim elleni, az emberi jogokért való harcot ugyanakkor külföldön is folytatni kívánja.

A sajtóértekezletről beszámoló t-online hírportál utalt arra, hogy a képzett biológus több kollégájával együtt az 1980-as évek elején alapította a Memorial nevű civil szervezetet, amely eredetileg a sztálinizmus feldolgozását tűzte ki célul. Később egyik legfőbb szószólója lett az emberi jogok tiszteletben tartásának Oroszországban. Ettől kezdve Orlov az orosz hatóságok célkeresztjébe került. A Memorial szervezetet 2021-ben betiltották, ennek ellenére Oleg Orlov külföldön egy évvel később Memorial Nobel-békedíjat kapott. Orlov a szervezet betiltása ellenére Oroszországban maradt.

"Úgy éreztem, erősebb lesz a hangom, ha így döntök"

– emlékezett a sajtóértekezleten. 2022 végén egy cikkében rendkívül élesen bírálta a kormányt az Ukrajna ellen indított háború miatt, a többi között arról írt, hogy a "véres háború" egész Európát fenyegető veszély. "Ha a fasiszta Oroszország nyer, az nem csak szomszédai biztonságát, hanem egész Európát fenyegeti" – írta Orlov, hozzátéve, hogy Oroszország jövője az ukrajnai hadszíntéren dől el.

A cikk következményeként 2024 februárjában két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. A sajtóértekezleten elmondta, hogy a szizranyi börtönben soha nem kínozták, mint ahogy cellatársait sem. Szervezetének azonban "komoly bizonyítékai" vannak arról, hogy az ukrán foglyok sokat szenvednek a börtönviszonyok, illetve a kínzások miatt, őet ugyanakkor az orosz foglyoktól szigorúan elzárva tartják.

Orlov elismerte, hogy hozzá képest sok orosz rabbal is sokkal rosszabbul bántak, mint vele, és példaként Vlagyimir Kara-Murzát említette.

A sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a Memorial keretében folytatott tevékenységével külföldön nem hagy fel. Többek között azt tervezi, hogy további fogolycserékért kampányol. Erről már az Ankarából Németországba tartó járaton egyeztetett is a vele együtt szabadult foglyokkal. "Vannak ötleteink, de ennél többet nem tudok mondani" – fogalmazott az újságírók előtt.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×