eur:
411.21
usd:
392.84
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet tagjai a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije portréjánál állnak a libanoni Türosz déli kikötőváros al-Bassz palesztin menekülttáborában 2024. július 31-én, a Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek kilencedik hónapjában. Reggelre virradóan Hanije merénylet áldozatává vált Teheránban, ahol néhány órával korábban Maszúd Peszeskján új iráni elnök eskütételén vett részt. Iráni források szerint a palesztin vezetőt egy észak-teheráni rezidencián szállásolták el, és az épületet rakétatalálat érte.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammed Zaatari

Komoly dilemma előtt a német kormány: Izrael katonai támogatását követeli a CDU

Az iráni–izraeli konfliktusból Berlin inkább kimaradna, a konzervatív ellenzék viszont az azonnali szerepvállalást sürgeti.

Az elmúlt napok eseményei nyomán robbanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten. Elemzők szerint szinte minden pillanatban háború törhet ki Irán és Izrael között, mert Irán Izraelt vádolja Iszmail Hanije Hamász-vezető teheráni meggyilkolásával, és katonai megtorlással fenyeget. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő pedig megelőző csapást helyezett kilátásba. Teherán számíthat arra is, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet és a libanoni Hezbollah síita milícia ezzel egy időben ugyancsak megtámadja Izraelt, amelynek így több fronton kellene háborút vívnia.

Ilyen körülmények között hangsúlyozták német konzervatív politikusok Izrael katonai támogatásának szükségességét. A követelés legfőbb szószólója az ellenzéki CDU, amely ezzel immár nem áll egyedül. Nem zárta ki az Izraelnek nyújtandó katonai támogatást Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus elleni biztosa sem, de a kormány részéről ezzel kapcsolatban mindeddig csak a védelmi miniszter foglalt állást

Boris Pistorius még a hét végén egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy

az Izraelnek nyújtandó közvetlen katonai támogatás egyelőre nem jöhet szóba.

Elemzők szerint a CDU, illetve a párt kül- és katonapolitikai felelőse, Roderich Kiesewetter által felvetett követelés a német kormányt komoly dilemma elé állítja. Nem véletlenül hivatkozott a konzervatív politikus többi között arra, hogy az egymást követő német kormányok alapelve szerint Izrael biztonsága német államérdek. Ezt először a korábbi kancellár, Angela Merkel fogalmazta meg 2008-ban a jeruzsálemi parlamentben, amit azután a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni, tavaly októberi támadása után Olaf Scholz kancellár többször is megerősített.

Kiesewetter több tekintélyes német hírportál által ismertetett nyilatkozatában az iráni fenyegetések kapcsán hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormánynak katonai támogatást kell nyújtania Izraelnek. "A kormánynak végre fel kell ébrednie, és katonai támogatást kell felajánlania Izraelnek, hogy megvédhesse magát" – fogalmazott a német konzervatív politikus.

Értesülések szerint Kiesewetter – aki korábban a német hadsereg, a Bundeswehr magas rangú tisztje volt – mindezzel a pártelnök, Friedrich Merz álláspontját is képviselte. A CDU külpolitikai képviselője a nyilatkozatban alternatívákat is vázolt a katonai támogatás mikéntjére vonatkozóan. Így például felvetette azt, hogy Németország tegye lehetővé a tankolást az Izraelt segítő "baráti nemzetek" vadászgépei számára. Utalt ugyanakkor annak lehetőségére is, hogy a Bundeswehr Eurofightereit használják az iráni drónok elleni védekezésre.

A hangsúly kizárólag az izraeli lakosság védelmén van – jelentette ki.

"Ha Izrael biztonsága valóban német államérdek, akkor a szövetségi kormánynak, de különösen a kancellárnak végre reálpolitikát kellene folytatni"

– fogalmazott a politikus. Szerinte a kormánynak nem szabad megvárnia, hogy Izrael segítséget kérjen tőle, hanem a segítséget saját kezdeményezésére kell felajánlania.

A német kormány korábban arra hivatkozva ellenezte az Izraelnek nyújtandó közvetlen katonai támogatást, hogy egy ilyen lépéssel Németország közvetlenül belesodródna a háborúba.

A CDU politikusának kezdeményezését felkarolta az antiszemitizmus elleni kormánybiztos. Felix Klein ugyanakkor Kiesewetterrel ellentétben nem az önkéntes felajánlásra, hanem Izrael kérésére helyezte a hangsúlyt.

"Ha irán megtámadja Izraelt, és az izraeli kormány katonai támogatást kért Németországtól, akkor ezt nem tagadhatjuk meg" – hangsúlyozta a Funke médiacsoportnak nyilatkozva a biztos, aki szerint a segítség jogszerű lenne. Klein szerint mivel ebben az esetben egy "állami szereplő" támadásáról lenne szó, a Bundeswehr katonai beavatkozása az ENSZ alapokmányának 51 cikkelye alapján történne.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×