eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet tagjai a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije portréjánál állnak a libanoni Türosz déli kikötőváros al-Bassz palesztin menekülttáborában 2024. július 31-én, a Gázai övezetben végzett izraeli katonai műveletek kilencedik hónapjában. Reggelre virradóan Hanije merénylet áldozatává vált Teheránban, ahol néhány órával korábban Maszúd Peszeskján új iráni elnök eskütételén vett részt. Iráni források szerint a palesztin vezetőt egy észak-teheráni rezidencián szállásolták el, és az épületet rakétatalálat érte.
Nyitókép: MTI/AP/Mohammed Zaatari

Komoly dilemma előtt a német kormány: Izrael katonai támogatását követeli a CDU

Az iráni–izraeli konfliktusból Berlin inkább kimaradna, a konzervatív ellenzék viszont az azonnali szerepvállalást sürgeti.

Az elmúlt napok eseményei nyomán robbanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten. Elemzők szerint szinte minden pillanatban háború törhet ki Irán és Izrael között, mert Irán Izraelt vádolja Iszmail Hanije Hamász-vezető teheráni meggyilkolásával, és katonai megtorlással fenyeget. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő pedig megelőző csapást helyezett kilátásba. Teherán számíthat arra is, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet és a libanoni Hezbollah síita milícia ezzel egy időben ugyancsak megtámadja Izraelt, amelynek így több fronton kellene háborút vívnia.

Ilyen körülmények között hangsúlyozták német konzervatív politikusok Izrael katonai támogatásának szükségességét. A követelés legfőbb szószólója az ellenzéki CDU, amely ezzel immár nem áll egyedül. Nem zárta ki az Izraelnek nyújtandó katonai támogatást Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus elleni biztosa sem, de a kormány részéről ezzel kapcsolatban mindeddig csak a védelmi miniszter foglalt állást

Boris Pistorius még a hét végén egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy

az Izraelnek nyújtandó közvetlen katonai támogatás egyelőre nem jöhet szóba.

Elemzők szerint a CDU, illetve a párt kül- és katonapolitikai felelőse, Roderich Kiesewetter által felvetett követelés a német kormányt komoly dilemma elé állítja. Nem véletlenül hivatkozott a konzervatív politikus többi között arra, hogy az egymást követő német kormányok alapelve szerint Izrael biztonsága német államérdek. Ezt először a korábbi kancellár, Angela Merkel fogalmazta meg 2008-ban a jeruzsálemi parlamentben, amit azután a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni, tavaly októberi támadása után Olaf Scholz kancellár többször is megerősített.

Kiesewetter több tekintélyes német hírportál által ismertetett nyilatkozatában az iráni fenyegetések kapcsán hangsúlyozta, hogy a szövetségi kormánynak katonai támogatást kell nyújtania Izraelnek. "A kormánynak végre fel kell ébrednie, és katonai támogatást kell felajánlania Izraelnek, hogy megvédhesse magát" – fogalmazott a német konzervatív politikus.

Értesülések szerint Kiesewetter – aki korábban a német hadsereg, a Bundeswehr magas rangú tisztje volt – mindezzel a pártelnök, Friedrich Merz álláspontját is képviselte. A CDU külpolitikai képviselője a nyilatkozatban alternatívákat is vázolt a katonai támogatás mikéntjére vonatkozóan. Így például felvetette azt, hogy Németország tegye lehetővé a tankolást az Izraelt segítő "baráti nemzetek" vadászgépei számára. Utalt ugyanakkor annak lehetőségére is, hogy a Bundeswehr Eurofightereit használják az iráni drónok elleni védekezésre.

A hangsúly kizárólag az izraeli lakosság védelmén van – jelentette ki.

"Ha Izrael biztonsága valóban német államérdek, akkor a szövetségi kormánynak, de különösen a kancellárnak végre reálpolitikát kellene folytatni"

– fogalmazott a politikus. Szerinte a kormánynak nem szabad megvárnia, hogy Izrael segítséget kérjen tőle, hanem a segítséget saját kezdeményezésére kell felajánlania.

A német kormány korábban arra hivatkozva ellenezte az Izraelnek nyújtandó közvetlen katonai támogatást, hogy egy ilyen lépéssel Németország közvetlenül belesodródna a háborúba.

A CDU politikusának kezdeményezését felkarolta az antiszemitizmus elleni kormánybiztos. Felix Klein ugyanakkor Kiesewetterrel ellentétben nem az önkéntes felajánlásra, hanem Izrael kérésére helyezte a hangsúlyt.

"Ha irán megtámadja Izraelt, és az izraeli kormány katonai támogatást kért Németországtól, akkor ezt nem tagadhatjuk meg" – hangsúlyozta a Funke médiacsoportnak nyilatkozva a biztos, aki szerint a segítség jogszerű lenne. Klein szerint mivel ebben az esetben egy "állami szereplő" támadásáról lenne szó, a Bundeswehr katonai beavatkozása az ENSZ alapokmányának 51 cikkelye alapján történne.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump megmondta, mennyit tehet Európa az iráni bombázás ügyében

Tárgyalóasztalhoz ültek Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken Genfben. Ezt kommentálta az amerikai elnök. Izraelt pedig egyelőre nem kéri, hogy "álljon le", hiszen "nyerésben van". Azt pedig "majd meglátjuk", Irán hogyan reagál minderre, de az bizonyos, hogy közel volt az idő, hogy képes legyen atomfegyvert gyártani, tovább várni nem lehetett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×