Infostart.hu
eur:
364.31
usd:
310.86
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Párizsban 2024. június 12-én. Macron pártja a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon alulmaradt a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párttal szemben, emiatt az államfő feloszlatta a nemzetgyűlést és június 30-ára új parlamenti választásokat írt ki.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Németország szerint Európa nyert Franciaországban, de a káosz korszaka jön

Német kormánypárti és konzervatív ellenzéki visszafogott derűláttással értékelték a francia nemzetgyűlési választások eredményét. Általános megítélés szerint az eredmény jó hír Európának, ugyanakkor Franciaország nehéz időszak előtt áll. Eltérő ugyanakkor Emmanuel Macron szerepének megítélése.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen vasárnap a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában, Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége az első forduló gyenge eredményére némileg rácáfolva a második helyre jött fel, míg az első forduló sikere után a győzelemben, sőt abszolút többségben reménykedő Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre esett vissza.

A Bundestag külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke, Michael Roth a franciák "nagy teljesítményének" nevezte, hogy a jobboldali szélsőségesek előretörését sikerült megakadályozni. A Der Tagesspiegelnek nyilatkozó politikus ugyanakkor korainak tartotta, hogy egyértelmű politikai következtetéseket vonjanak le. "A jobb- és baloldali nacionalista populisták erősebbek, mint valaha, a centrista tábor, pedig gyengébb, mint eddig bármikor" – vélekedett Roth, aki szerint Emmanuel Macron ezzel "csúfosan megbukott".

Hasonlóan foglalt állást a kormánykoalíciós Szabad Demokrata Párt (FDP) külpolitikai felelőse is. Michael Link, a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese szerint továbbra is fenyeget a szélsőségek veszélye, mind jobbról, mind balról. "Marine Le Pen, és Jean-Luc Mélenchon első agresszív reakciói ebből a szempontból jelzésértékűek" – fogalmazott a liberális politikus.

A szociáldemokrata párt főtitkára, Kevin Kühnert ugyanakkor "megkönnyebbüléssel" nyugtázta a francia nemzetgyűlési választások eredményét. Kühnert szerint a választások két üzenetet hordoznak magukban. Egyrészt arra utalnak, hogy a franciák többsége nem akarja, hogy jobboldali szélsőségesek kormányozzák az országot, ugyanakkor jelentős többség szavazatával azt is jelezte, hogy a Macron-korszak elmúlt éveiben nem érvényesülhetett a társadalmi igazságosság.

Sajátos következtetést vont le a választási eredményekből konzervatív CDU korábbi elnöke. Armin Laschet – aki jelenleg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke – azt emelte ki, hogy sem a Marine Le Pen mögött tömörülő szélsőjobboldali erők, sem a Jean-Luc Mélenchon körüli antiszemita és németellenes baloldali radikálisok nem nyertek. Laschet ugyanakkor dicsérte Emnauel Macront a választások kiírásáért. Macron pártja számára a választások kapcsán nem a politikáról volt szó, hanem a demokráciáról és Európárról – jelentett ki.

A franciák kétharmada Európa- és demokráciapárti – értékelte Laschet, aki szerint ezt most bizonyították. A konzervatív politikus ennek kapcsán utalt az őszi németországi, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban tartandó tartományi választásokra is. Szerinte

a francia nemzetgyűlési választások tanulságként szolgálhatnak a keletmémet tartományi választások előtt.

"A demokráciáért és Európáért folytatott harc megéri" – vonta le a következtetést Laschet.

Előzetes felmérések szerint különösen Szászországban és Türingiában a radikális jobboldali AfD párt a fő esélyes.

A német médiának nyilatkozó politológusok többsége úgy ítélte meg, hogy a francia választási eredmény jó hír Európának. A ZDF-nek nyilatkozó Joseph de Weck kutató szerint Emmanuel Macron számítása az volt, hogy pártja ismét a legtekintélyesebb politikai erővé válhat Franciaországban. Ez nem "jött be", de az eredmény nem olyan rossz, mint sokan előzetesen gondolták – fogalmazott Josepf de Weck, akinek korábban életrajzi könyve jelent meg a francia elnökről. Szerinte az eredmények azt igazolják, hogy

Franciaországban még mindig három politikai tömb létezik: harminc százalék nagyjából baloldalon, harminc százalék a jobboldalon, míg harminc százalék középen.

A politológus úgy ítélte meg, hogy Franciaországban egy év múlva újabb választások lesznek, és a következő néhány esztendő a politikai instabilitás nehéz időszaka lesz. "Nem Jean-Luc Mélenchon lesz a következő miniszterelnök, hanem valaki más" – jelentett ki, hozzátéve, hogy Macronnak ki kell töltenie 2027-ig szóló hivatalát.

Franciaország – mint fogalmazott – az elnöki demokráciából a parlamenti demokráciába való átalakulás korszakát éli. Meg kell tanulnia azt, hogy koalíciós kormányok irányítsák, ez nem könnyű lecke. Szerinte az elnök a "stabilitás horgonya" a Franciaországra váró kaotikus időszakban.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×