Infostart.hu
eur:
381.78
usd:
331.16
bux:
0
2026. április 7. kedd Herman
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Párizsban 2024. június 12-én. Macron pártja a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon alulmaradt a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párttal szemben, emiatt az államfő feloszlatta a nemzetgyűlést és június 30-ára új parlamenti választásokat írt ki.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

Németország szerint Európa nyert Franciaországban, de a káosz korszaka jön

Német kormánypárti és konzervatív ellenzéki visszafogott derűláttással értékelték a francia nemzetgyűlési választások eredményét. Általános megítélés szerint az eredmény jó hír Európának, ugyanakkor Franciaország nehéz időszak előtt áll. Eltérő ugyanakkor Emmanuel Macron szerepének megítélése.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen vasárnap a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában, Emmanuel Macron francia elnök Együtt nevű pártszövetsége az első forduló gyenge eredményére némileg rácáfolva a második helyre jött fel, míg az első forduló sikere után a győzelemben, sőt abszolút többségben reménykedő Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre esett vissza.

A Bundestag külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke, Michael Roth a franciák "nagy teljesítményének" nevezte, hogy a jobboldali szélsőségesek előretörését sikerült megakadályozni. A Der Tagesspiegelnek nyilatkozó politikus ugyanakkor korainak tartotta, hogy egyértelmű politikai következtetéseket vonjanak le. "A jobb- és baloldali nacionalista populisták erősebbek, mint valaha, a centrista tábor, pedig gyengébb, mint eddig bármikor" – vélekedett Roth, aki szerint Emmanuel Macron ezzel "csúfosan megbukott".

Hasonlóan foglalt állást a kormánykoalíciós Szabad Demokrata Párt (FDP) külpolitikai felelőse is. Michael Link, a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese szerint továbbra is fenyeget a szélsőségek veszélye, mind jobbról, mind balról. "Marine Le Pen, és Jean-Luc Mélenchon első agresszív reakciói ebből a szempontból jelzésértékűek" – fogalmazott a liberális politikus.

A szociáldemokrata párt főtitkára, Kevin Kühnert ugyanakkor "megkönnyebbüléssel" nyugtázta a francia nemzetgyűlési választások eredményét. Kühnert szerint a választások két üzenetet hordoznak magukban. Egyrészt arra utalnak, hogy a franciák többsége nem akarja, hogy jobboldali szélsőségesek kormányozzák az országot, ugyanakkor jelentős többség szavazatával azt is jelezte, hogy a Macron-korszak elmúlt éveiben nem érvényesülhetett a társadalmi igazságosság.

Sajátos következtetést vont le a választási eredményekből konzervatív CDU korábbi elnöke. Armin Laschet – aki jelenleg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke – azt emelte ki, hogy sem a Marine Le Pen mögött tömörülő szélsőjobboldali erők, sem a Jean-Luc Mélenchon körüli antiszemita és németellenes baloldali radikálisok nem nyertek. Laschet ugyanakkor dicsérte Emnauel Macront a választások kiírásáért. Macron pártja számára a választások kapcsán nem a politikáról volt szó, hanem a demokráciáról és Európárról – jelentett ki.

A franciák kétharmada Európa- és demokráciapárti – értékelte Laschet, aki szerint ezt most bizonyították. A konzervatív politikus ennek kapcsán utalt az őszi németországi, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban tartandó tartományi választásokra is. Szerinte

a francia nemzetgyűlési választások tanulságként szolgálhatnak a keletmémet tartományi választások előtt.

"A demokráciáért és Európáért folytatott harc megéri" – vonta le a következtetést Laschet.

Előzetes felmérések szerint különösen Szászországban és Türingiában a radikális jobboldali AfD párt a fő esélyes.

A német médiának nyilatkozó politológusok többsége úgy ítélte meg, hogy a francia választási eredmény jó hír Európának. A ZDF-nek nyilatkozó Joseph de Weck kutató szerint Emmanuel Macron számítása az volt, hogy pártja ismét a legtekintélyesebb politikai erővé válhat Franciaországban. Ez nem "jött be", de az eredmény nem olyan rossz, mint sokan előzetesen gondolták – fogalmazott Josepf de Weck, akinek korábban életrajzi könyve jelent meg a francia elnökről. Szerinte az eredmények azt igazolják, hogy

Franciaországban még mindig három politikai tömb létezik: harminc százalék nagyjából baloldalon, harminc százalék a jobboldalon, míg harminc százalék középen.

A politológus úgy ítélte meg, hogy Franciaországban egy év múlva újabb választások lesznek, és a következő néhány esztendő a politikai instabilitás nehéz időszaka lesz. "Nem Jean-Luc Mélenchon lesz a következő miniszterelnök, hanem valaki más" – jelentett ki, hozzátéve, hogy Macronnak ki kell töltenie 2027-ig szóló hivatalát.

Franciaország – mint fogalmazott – az elnöki demokráciából a parlamenti demokráciába való átalakulás korszakát éli. Meg kell tanulnia azt, hogy koalíciós kormányok irányítsák, ez nem könnyű lecke. Szerinte az elnök a "stabilitás horgonya" a Franciaországra váró kaotikus időszakban.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump szavaira kicsit elbizonytalanodtak, de végül pozitívban zártak az amerikai tőzsdék

Trump szavaira kicsit elbizonytalanodtak, de végül pozitívban zártak az amerikai tőzsdék

Az amerikai tőzsdék alig mozdultak hétfőn, miután a befektetők az iráni háború lehetséges tűzszünetével kapcsolatos, egymásnak ellentmondó jelzéseket mérlegelték. A Cnbc tudósítása szerint a múlt héten az olajárak emelkedtek, a piacok pedig egyértelműen Donald Trump keddi ultimátuma előtt igyekeztek pozíciót fogni. A hétfői kereskedési nap első felében pozitív hangulat uralkodik a tengerentúlon, a fő indexek enyhe emelkedésben vannak. Az amerikai elnök, keleti parti idő szerint hétfő délután a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót az amerikai haderő napokban végrehajtott mentőakciójával kapcsolatban. Trump egyik mondatában jelentős fenyegetést fogalmazott meg Iránnal szemben, mely szerint akár már holnap éjjel képes lenne kiiktatni a közel-keleti államot. A sajtótájékoztató idejére némileg visszaesett a főbb indexek emelkedése. A kereskedési idő végére azonban pozitívban tudtak maradni a legfontosabb amerikai indexek. Az S&P 500 árfolyama 0,45%-kal került feljebb, a Dow Jones pedig 0,36%-os emelkedéssel fejezte be a napot. A Nasdaq 0,54%-os pluszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×