Infostart.hu
eur:
381.78
usd:
331.16
bux:
0
2026. április 7. kedd Herman
Gabriel Attal francia miniszterelnök bejelenti lemondási szándékát a párizsi kormányfői hivatalnál tartott sajtóértekezleten a francia parlamenti választások második fordulójának napján, 2024. július 7-én. A választást az Új Népfront nevű baloldali szövetség nyerte, Emmanuel Macron államfő Együtt nevű pártszövetsége a második helyen végzett, míg a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) a harmadik helyre szorult.
Nyitókép: MTI/EPA/Valentina Camu

Felajánlotta lemondását a francia miniszterelnök - válaszolt Emmanuel Macron

Még az olimpia is szerepet játszik az elnök döntésében.

Gabriel Attalt délelőtt fogadta az államfő azért, hogy a köztársasági szokásjognak megfelelően a miniszterelnök felajánlja a lemondását. Emmanuel Macron viszont azt kérte tőle, hogy egyelőre maradjon a hivatalában - jelezte a megbeszélést követően az elnöki hivatal, utalva arra, hogy kevesebb mint három hét múlva kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.

A választások hivatalos végeredménye szerint a baloldali pártszövetség 182 mandátumot szerzett a korábbi 151 helyett, Emmanuel Macron Együtt párszövetsége - amely eddig 246 mandátummal relatív kisebbségben kormányzott - 168 képviselővel fog rendelkezni, míg az első fordulóban élen végző Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre szorult, de a korábbi 89 képviselői helyét 143-ra tudta növelni. A jobbközép Köztársaságiaknak továbbra is 60 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben, amely július 18-án tartja meg alakuló ülését.

Miután az első helyen végző négy pártból álló baloldali szövetség abszolút többség hiányában nem tud kormányozni, széles körű egyeztetések kezdődtek a politikai erők között.

"Ezen a héten meg kell tudnunk nevezni a jelöltünket" a miniszterelnökségre - mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője, aki szavazást javasol a lehetséges személyekről a megválasztott baloldali képviselők között. Marine Tondelier, a Zöldek vezetője szerint az államfőnek felhívást kéne intéznie a baloldali szövetséghez, hogy minél előbb nevezzen meg valakit. Ugyanakkor az alig három héttel ezelőtt megalakult választási szövetség tagjai között számos - főleg külpolitikai és európai - kérdésben nézeteltérés mutatkozik, mindenekelőtt a szövetség két legerősebb tagját jelentő radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a szociáldemokrata elveket valló szocialisták között.

A feszültségeket elsősorban a radikális baloldal provokatív és vitatott vezetője, Jean-Luc Mélenchon kelti, aki magának követelné a kormányfői széket. Vasárnap párttársa, Clémentine Autain azt kérte a baloldali képviselőktől, hogy "plenáris ülésen" válasszanak miniszterelnök-jelöltet, de az semmiképp ne Mélenchon, se a korábbi szocialista államfő, Francois Hollande legyen, akit a közép-franciaországi Correze megyében választottak meg képviselőnek. Mathilde Panot, az Engedetlen Franciaország egy másik vezetője szerint nem zárható ki Mélenchon miniszterelnöksége, hiszen szerinte ő "az a személy, aki megtanította a baloldalt, hogyan kell újra győzni, az, aki reményt adott emberek millióinak azzal, hogy 22 százalékot ért el az elnökválasztáson" 2022-ben. Olivier Faure és Fabien Roussel, a Francia Kommunista Párt vezetője sem támogatná Mélenchon miniszterelnök-jelöltségét.

Ugyanakkor az elnöki táborban is felerősödtek a viták, miután Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége csak a második helyre csúszott vissza, miközben az első forduló után nagyobb visszaesésre számított. A szavazás "még nem döntött az erőviszonyokról" és "a kép még nem tisztázódott" - vélte François Bayrou, Emmanuel Macron centrista szövetségese, a MoDem párt vezetője. "Adjunk magunknak három napot, hogy megnézzük, ki szerzi meg a legtöbb parlamenti helyet" - hangsúlyozta a politikus, felvetve egy elnöki-baloldali koalíció lehetőségét, melyben a radikális baloldal nem kapna helyet.

Hétfőn a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés volt az egyetlen párt, amelyről biztosan tudható, hogy ellenzéki szerepet vállal a jövőben, jóllehet több mint 10 millió választóval a legnagyobb francia párttá vált.

Ugyanakkor Jordan Bardella pártelnök és Sébastian Chenu szóvivő elismerte, hogy az úgynevezett "köztársasági frontot" - azaz a pártok összefogását az RN hatalomra kerülésének megakadályozására - nem sikerült áttörniük.

Jordan Bardella hétfőn vállalta a felelősség egy részét pártja veresége miatt. "Mindig követünk el hibákat, én is elkövettem néhányat" - mondta a pártelnök. "Vállalom a felelősségemet mind az európai választások megnyeréséért, mind a tegnapi vereségért" - tette hozzá.

Jelezte, hogy az RN új frakciójában több olyan új képviselőnek ügyét is meg kell vizsgálni, akiket az elmúlt napokban rasszista, klímaszkeptikus vagy összeesküvés-elméleti megjegyzések miatt bíráltak.

"Azok az emberek, akik olyan megjegyzéseket tettek, amelyek nincsenek összhangban az én víziómmal, azzal, amit képviselünk, azzal a politikai irányvonallal, amelyet én képviselek, nem a frakcióban fognak helyet foglalni" - hangsúlyozta. Bardella számítása szerint egy-két emberről lehet szó, s szerinte az RN jelöltjeinek "99 százaléka abszolút kifogástalan volt".

A kampányhajrában több tucat RN-jelöltről jelentek meg kompromitálló felvételek, illetve közösségi oldalakon bejegyzések, amelyek szerint rasszista, diszkriminatív vagy antiszemita kijelentéseket tettek. Az RN vezetői ezeket a jelölteket a kampányban a párt "fekete bárányainak" nevezték, volt, akit visszahívtak, mások ellen belső vizsgálatot indítottak.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Trump szavaira kicsit elbizonytalanodtak, de végül pozitívban zártak az amerikai tőzsdék

Trump szavaira kicsit elbizonytalanodtak, de végül pozitívban zártak az amerikai tőzsdék

Az amerikai tőzsdék alig mozdultak hétfőn, miután a befektetők az iráni háború lehetséges tűzszünetével kapcsolatos, egymásnak ellentmondó jelzéseket mérlegelték. A Cnbc tudósítása szerint a múlt héten az olajárak emelkedtek, a piacok pedig egyértelműen Donald Trump keddi ultimátuma előtt igyekeztek pozíciót fogni. A hétfői kereskedési nap első felében pozitív hangulat uralkodik a tengerentúlon, a fő indexek enyhe emelkedésben vannak. Az amerikai elnök, keleti parti idő szerint hétfő délután a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót az amerikai haderő napokban végrehajtott mentőakciójával kapcsolatban. Trump egyik mondatában jelentős fenyegetést fogalmazott meg Iránnal szemben, mely szerint akár már holnap éjjel képes lenne kiiktatni a közel-keleti államot. A sajtótájékoztató idejére némileg visszaesett a főbb indexek emelkedése. A kereskedési idő végére azonban pozitívban tudtak maradni a legfontosabb amerikai indexek. Az S&P 500 árfolyama 0,45%-kal került feljebb, a Dow Jones pedig 0,36%-os emelkedéssel fejezte be a napot. A Nasdaq 0,54%-os pluszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×