Infostart.hu
eur:
388.29
usd:
336.3
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Voting box and election image,election. Forrás: Getty Images
Nyitókép: krisanapong detraphiphat/ Getty Images

Franciaország: baloldali győzelem, de patthelyzet a parlamentben

Az előrehozott francia nemzetgyűlési választásokon kis többséggel a francia baloldal nyert, a korábbi felmérésektől eltérően, a többi párt kölcsönös visszalépései nyomán nem szerzett abszolút többséget Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés.

Franciaországban politikai patthelyzet alakult ki, miután a vasárnapi választásokon egyik párt sem tudott meggyőző többséget szerezni. A baloldali szövetség váratlanul megszerezte a vezető helyet, miközben a nagy esélyesnek tartott radikális jobboldal jelentősen visszaszorult - közölte a Reuters.

Bár a közvélemény-kutatások a szavazás előtt még azt mutatták, hogy a Marine Le Pen vezette szuverenista, euroszkeptikus Nemzeti Tömörülés (RN) megnyeri a második fordulót, de végül csak a harmadik helyen végzett. A párt vezetője az eredmény úgy kommentálta: Franciaország egy újabb évet elveszteget azzal, hogy politikai ingoványba süllyedt mivel a három, nagyjából egyformán erős pártcsoport nem fog tudni megegyezni a parlamentben.

A brit hírügynökség szerint az eredmények csapást mértek Emmanuel Macron centrista elnökre is, aki előrehozott választásokat írt ki, hogy tisztázza a politikai helyzetet, miután a múlt hónapban megtartott európai parlamenti választásokon a szélső jobboldal előretört.

A parlament három nagy csoportra – a baloldalra, a centristákra és a szélsőjobbra – oszlik majd, rendkívül eltérő platformokkal, amelyek között nincs hagyománya az együttműködésnek. Ezen az ábrán a törvényhozási helyek elosztása látható:

A választások eredményeként végül is egy rendkívül széttagolt parlament jött létre, amely gyengíteni fogja Franciaország szerepét az Európai Unióban, megnehezítve a nemzeti érdekek érvényesítését - állapította meg a Reuters.

Párizsban több ezer baloldali szavazó tódult az utcákra, hogy megünnepelje a radikális jobboldal vereségét.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×